Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Magyary Ágnes: „Mely többet érne egy eposznál” Szilády János levelei Szilády Áronhoz 1853–1859
286 Magyary Ágnes 18. 1859. február 8. Kedves bátyám, Áron! Először is úgy gondolom, legjobb lesz családi dolgokon kezdeni. A hölgy, a Janka, a te bálványod, áll és uralkodik ledönthetetlenül. Édesanyánktól most kaptam levelet melyben Írja: hogy „a lány meg van még a szomszédban, majd talán a tavaszszal férjhez megy, de nagyon nehezen határoz”. Te tanácsot kérsz én tőlem ebben a dologban, arra nézve, hogy mit szólj; erre én azt felelem, hogy a világteremtése óta - nem hiszem, hogy kértek volna furcsább tanácsot valakitől ennél -, de hogy egészen felelet nélkül el ne hallgassak, csak kimondom: hogy nincs köszönet abban a ti históriátokban, mert oldalba kell lőni az olyan szerelmest, a ki mással kérdi meg, hogy szeret-e vagy nem. Ha már ennyire mentél, legjobb lesz, sorsot húznod ilyen képben: hogy a kalapba beleteszesz két darab papírost, melyek egyikén ez lesz írva, hogy Janka a másikán pedig az, hogy nem Janka; s ha a sors Jankát veti nyakadba, viseld el békével, és az isten akaratán való megnyugvással. Hanem beszéljünk okosabb dolgoknál. A mint édesanyánk leveléből látom, atyánk készül neked imi, hanem a katona kimentések és sorozások miatt nagyon el van foglalva, és sok malheurje van; különben - a mint anyánk írja — most már megint jobb kedve van, többször aggódik, hogy a közelgő zavarok52 miatt vagy kinn találsz szorulni vagy valami. Pestre márciusban szándékozik feljönni, a mit én nem bánnék, ha elébb lenne, mert csak első félévi pénzemet adta kezembe, ‘s márciusban már kontóra53 kell ennem. Legatioban karácsonykor nem voltam, mert nem jutott. Nincs t.i. a pesti iskolának több legatioja 38-nál, mi pedig reformátusok vagyunk 48-an, nem mehetett tehát 10 ember legátióba. Török ur felszólította az érdemdús ifjakat, hogy vállalkozzanak közülök tizen, a kik nem mennek önkéntes legátióba, ‘s így természetesen a legtusdíjban sem részesülnek. Képzelheted, hogy volt zsibongás és háborgás a fiatalság között, hogy miért nincs elég legátio, én tehát — miután nem vagyok a pénznek nagy bálványozój a, s még inkább miután nagyon gyűlölöm az eféle káros és szemtelen háborgást az alakuló intézet és a különben is sok bajú Török ellen - lemondtam a legátioról, így tett Varasdy s még egy pár beteg, a többi erőszakkal marasztották itthon. Én tehát a legatio díjnak csak egyharmadát kaptam, mint itthon maradt 3 pengő forint, a mint Török később megszabta, míg a legátusok kapták a többit. Itt szörnyen kiüttettem calculusomból54, de még inkább kiütettem akkor, midőn a karácsoni szünidőre itthon maradva — akaratom ellen - többet elköltöttem, mint a legatio díjam volt; kimentem ugyan a szünidők alatt Mányra, de az az egy pár napi ingyen koszt nem húzott ki a sárból. Hanem most jövök a végére; épen midőn ilyen pénzszűkében vagyok, jön a leveled, melyben irod, hogy fizessek elő a Vasárnapi Újságra; Törökhöz nem mehettem be, mert már nem volt nála más mint a lakbérem, az pedig már nem az enyim, kölcsön nem adtak, miután bizonyos határidőt nem szabhattam a visszafizetésnek, így tehát az előfizetés maradt, és még most sem tudtam oda menni, hogy arra elég szabad pénzem legyen, ha vetődött egy pár forintom, elnyelte a csizmadia. Ha teheted, írj levelet minél hamarább, hogy vettél-e már megrendelést levél által az újságra, vagy nem, mert ha ezt nem tudom, pénzesebb koromban is habozva fizethetek elő számodra, ne hogy két példányba kapd. Jövő hónapban bizonyosan ígérhetem, hogy előfizetek, de előbb nem tudom, hogyan. Firdauszi is elvett 5 pengőt. De térjünk át a pesti dolgokra. 52 A szárd-francia-osztrák háborúra utal. 53 hitelbe 54 számításomból
