Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Bárth János: XVIII. századi halasi katolikusok származáshelyei
XVIII. századi halasi katolikusok származáshelyei 253 70., 80., 92., 94., 114., 124., 139., 141., 146., 147., 150. számú bérmálkozó követte ezt a később fölöttébb jellemzővé vált bérmálási szokást. 1778-ban 19 halasi bérmálkozó szokatlan módon, a saját keresztnevét választotta bérmanévnek. így járt el a bérmálási lajstrom 6., 7., 13., 27., 28., 48., 50., 68., 70., 79., 80., 93., 94., 95., 103., 104., 112., 113., 151. szereplője. Ez idáig efféle bérmanév-választásra a néprajzi irodalom nem ismer példát sem a XVIII. századból, sem a XX. századi népi gyakorlatból. A bérmaszülők A 155 halasi bérmálkozó 54 bérmaszülő közreműködésével esett át a bérmálkozás avatásszerű rítusán. A bérmaszülőket halasi katolikus ismerőseik közül kérték föl a feladatra a bérmálkozni szándékozók. A Családok, rokonságok című fejezetben felsoroltam azokat a bérmál- kozókat, akik valószínűleg rokoni viszonyban álltak bérmaapjukkal és bérmaanyjukkal. Meglepő módon, föltehetőleg ritkán fordult elő, hogy a hasonló származási hely jelentett volna fontos választási szempontot. Némely bérmaszülő több bérmálkozó mögé is odaállt. Különösen nagy aktivitást mutatott a bérmaszülői feladat vállalásában az ozorai származású Kovács Ferenc, aki 14, a csongrádi eredetű Illés Anna, aki 11 és a Kökényesről Halasra került Vincze Antal, aki 8 bérmálkozó bérmaszülői teendőit látta el. 8 bérmaszülő maga is bérmálkozott az 1778. évi halasi bérmálkozás alkalmával. Erre utal, hogy a bérmálási jegyzék következő 8 neve a bérmálkozók és a bérmaszülők között is előfordul: (A zárójelbe tett számok közül az első a bérmálkozó sorszámát, a második a bérmaszülő szereplési helyét jelenti) Benedek András (65., 69.); Gáli József (60., 63.); Hegedűs Katalin (120., 125.) Horváth Judit (87., 52.); Nagy Zsuzsanna (99., 102.); Peák István (111., 114.) Tóth János megyeri (71., 2-5.); Tóth János majsai (147., 148-149.) Az egyház régi szabálya, hogy bérmaszülő az lehet, aki maga is meg van bérmálva.22 Következésképp, ha valaki egy adott bérmálás alkalmával bérmálkozik és bérmaszülő is, előbb meg kell bérmálkoznia, és csak utána állhat bérmaszülőként egy másik bérmálkozó mögé. Úgy látszik azonban, hogy ezt a szabályt a fenti lista két szereplője, Horváth Judit és a megyeri eredetű Tóth János megszegte. Előbb voltak bérmaszülők és utána bérmálkoztak. Származáshelyek Az 1778. évi halasi bérmálkozók és bérmaszülők származáshelye a két Patria rovatba beírt falu- és városnevekből ismerhető meg. Mivel viszonylag kevés idő telt el a katolikusok tömeges beköltözésének kezdete és a bérmálás között, csak hat bérmálkozó és bérmaszülő: Bene József (21.), Szőke János (22.), Piroska Sára (49.), Nagy Zsuzsanna (99., 102.) Modok Katalin (100.), Pakala János (118.) mondta magát halasi származásúnak. Ez a tényező szerencsésnek tekinthető a migrációkutatás szempontjából. A Patria rovatokba beírt földrajzi nevek más bérmálási jegyzékekhez képest, viszonylag jól olvashatók. Akadnak persze olyan helységnevek is, amelyek elírás, elnagyolt írás, rövidítés, vagy egyéb ok miatt csak sok spekuláció árán, jelentős kutatói rutinnal ismerhetők föl. Ilyen
