Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - Pásztor Emília: Madár alakú edény a Thorma János Múzeumban
Madár alakú edény a Thorma János Múzeumban 23 életének megszűnését a halomsíros kultúra kárpát-medencei térfoglalásával hozta közvetlen összefüggésbe (Bándi-Kovács 1974,103). A vándorlási teóriának ellentmondanak a későbbi kutatási eredmények. Cristine Reich szerint a Szeremle-csoport nem nevezhető külön régészeti kultúrcsoportnak. Nem tartja megalapozottnak sem formai sem ornamentika szerint koncentráció alapján — a két dunántúli mészbetétes kultúra csoportokra való osztását sem. A szeremlei kerámiaformák és díszítő minták a Duna szakaszának a Siótól délre eső részén, a Bánátban fordulnak elő, a Duna-Tisza közének déli részén előfordulásuk szórványos. Feltűnő a Duna folyóira, a Sióra és a Balatonra való koncentráció, ami jelzi, hogy a csoport életmódja vízhez kötött, a megélhetésében a folyó jelentős szerepet játszott. A Reinecke és Hänsel - féle kronológiát követve, a csoport kronológiája: BzA3 illetve MD1 szakasz, de a BzBI /MDII szakaszt nem éri el. A szeremlei formák tipológiai előfutárainak tekinti Cristine Reich különösen azt a karakterisztikus motívumot, amely girlandok közé fogott középmotívum, és amely levezethető az észak-dunántúli mészbetétes kerámia kör kései szakaszának hasas füles edény és füles fazék kerámia típusok díszítményeiből. Az általa „szeretnie előtti horizont”-nak nevezett szakasz mind az Észak- mind a Dél-Dunántúlon valamint a Duna-Tisza közén a kelebiai anyaggal együtt, állítása szerint világosan igazolja, hogy a Szeremle-csoport kerámiáját nem lehet csak az észak-dunántúli kör kerámia anyagából levezetni, ahogy Bándi Gábor és Kovács Tibor állította. így a Szeremlei csoport kialakulásához sokkal nagyobb terület járult hozzá. A mészbetétes észak és dél-dunántúli kerámia kör és a Szeremle csoport előtti időhorizont anyaga előfordul a Vaskapunál is, így a mészbetétes kerámia különböző fázisai a Vaskaputól a Balaton északkeleti részén és Szlovákiában is előfordul, ami nem magyarázható invázióval, hanem egy nagy kommunikációs hálózattal. A Duna által összekötött kommunikációs téren belül Cristine Reich jelentős interkulturális kapcsolatot feltételez (Reich 2006). A kiskunhalasi Thorma János Múzeumban található szórvány anyag a különleges madár alakú edénnyel együtt a Szeremle előtti horizontba tartozik, akárcsak a Nemzeti Múzeum szórvány anyaga is. Az edény funkciója Bár az ábrázolás alapján az edényt megformáló madár pontosan nem azonosítható be, de formája alapján talán fürjet vagy fogolymadarat, földön fészkelő, élő, ahhoz szorosan kötődő élőlényt szimbolizál. 5. kép. A tárgy fotója felülről. Jól látszik, hogy csak az egyik függeszthető fül lyukasztott. Fotó: Kocsisáé Varga Zsuzsanna
