Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)

Régészet - Pásztor Emília: Madár alakú edény a Thorma János Múzeumban

24

Pásztor Emília

Az edény temetőből került elő, ezért ha nem is tudjuk a pontos funkcióját kideríteni, biztos, hogy a halottkultuszban játszott szerepet. A madárszimbolizmusnak a halottakkal kapcsolatos hiedelmekben játszott szerepe későbbi történeti és néprajzi forrásokból jól ismert. Már az ókorban is azt képzelték, hogy a halott lelke madáralakot öltve mozog, vagy lelkét a túlvilágra madarak szállították. A hit hasonló formában szinte egész Európában ismert (Róheim 1913).

Mivel az egész edény és a tetején lévő nyílás is kicsi, ezért vagy apró tárgyakat, pl. ékszereket tettek bele, vagy folyadékot. Mivel az előzőre nincs példa ebben a temetőben, ezért feltehetően folyadékot tettek bele.

Irodalom

BÁNDI GÁBOR és KOVÁCS TIBOR 1974. Adatok Dél-Magyarország bronzkorának történetéhez (A Szeremle-csoport). Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14/15, 1969/70 (1974), 97-111.

KOVÁCS TIBOR 1972. Askoi, Bird-shaped vessel, Bird-shaped Rattles in Bronze Age Hungary. Folia Archaeologica 23. 7-28.

REICH, CRISTINE 2006. Das Gräberfeld von Szeremle und die Gruppen mit inkrustierter Keramik entlang mittlerer und unterer Donau. Teil 1-2. Berliner Beiträge zur vor- und Frühgeschichte Neue Folge Band 13,2. Staatliche Museen zu Berlin - Preußischer Kulturbesitz: Berlin.

RÓHEIM GÉZA 1913. A halálmadár 23. Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője 24. évfolyam, Budapest. 23-36.

WICKER ERIKA 1999. A „Halasi múzeum ” története 1874 - 1949. Halasi Múzeum Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Halasi Múzeum Alapítvány; Thorma János Múzeum, Kiskunhalas 1999. 7-18.

TÓTH KATALIN 1998. A bronzkor évszázadai a Duna-Tisza közén. Thorma János Múzeum füzetei 1.