Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Pánya István: Őrhalmok a Duna-Tisza-közén
226 Pánya István nem nyújt. - Ezek korántsem határ dombok, mert ámbár a' határ szélén foglalnak helyet, de nagyságuk más rendelést mutat mintsem a ’ határ vonal megjelölése; továbbá határ dombjaink külön megvannak, és nem a ’ kérdéses halmok rendjében. - Kunhalmoknak ezek aligha mondhatók, mert akkor valószínűleg összefüggésben az e ’ vidéken más határokban található illyen halmokkal, nagyobb tért fognának körbe. — A ’ hunok, vagy honi történészeink szerint ezek maradványaival egyesült avarok által erődítményül építeni szokott „Ringek“ nyomai itt teljesen hiányzanak, már pedig ha a ’ halmok ily épségben fenmaradtak, amazok is habár elmosódott jelenségben mutatkoznának. - Mi sokkal későbbieknek hisszük e ’ halmokat éspedig a ’ török világból valóknak, a ’ mikor a' hódoltságbeli védtelen lakosok a ’ tatár rabló portyázok véletlen megrohanásai ellen őrhalmokat tartottak szükségesnek építeni, mellyek vigyázó őrszemek állomásául szolgálhattak. — Kecskemét város történetéből tudjuk, hogy a ’ török világban kivált a ’félelmes török tatár Csordák barangolásait, a ’ községek bírái egymásnak ingóságaik, főleg marháik biztos helyre rejtése végett eleve hírül adák a ’folytonos őrködés tehát a török hódoltságbeli helyekben legelső szükséggé vált, annál inkább, mert ezek ön erejükre voltak utalva. - Némi világot vet ide a’ Kecskemét város tört. 2-köt. 487. és köv. lapjain közlőit „Parasztvármegye szervezete“. Az ebben kifejezett czél főleg a’ belső vagyon bátorság fentartására terjed ugyan, de mégis őrcsapatok szerveztetvén, szükségkép a ’ róna vidéken uralgó emelkedettebb őr állomásokat kellett épiteniök. A parasztvármegye községünkre is vonatkozik, mert a ’ szervezeti irat Kun szí Miklóson keletkezvén, a ’ kunhelyéknek is bele kellett értetniök. ”14 A jegyző szerint tehát a helyiek nem ismerték már a halmok eredetét és a kevés irat alapján következtet arra, hogy a török időszak határvédelmét szolgálták. így folytatja: „ Lássuk most már a ’ határbeli helyneveket: II’ Újszászi halom dűlő; a ’ határ nyugoti sarkán lévő új-szász halomtól veszi nevét. Ezzel szemközt a düllö keleti részén „Danka“ bányája nevű halom van; nevét a’ néphite szerint Danka nevű embertől kölcsönözte, ki ott kincset talált... III. Büge dűlő: Ugyan e ’ dűlőben, az újszász halomtól délnek fekszik egy össze hordott domb vagy halom, mely a 'fentebb kijelölt körrendszerhez tartozik neve azonban ismeretlen. - (térképen Büge-halom néven)... IV. Templom hegyi dűlő; Közép táján ennek van egy alig észre vehető elsimuló domb, mely templom.hegynek neveztetik,... V. Bösztőr halmi dűlő, A keleti végén van a ’ Bösztör halom, mely a ’„ körrendszeren ” már belül esik VI. Tekehalom dűlő; ebben van illyen nevű halom, de már alig meg külömböztethetö emelkedéssel bir... VII. Laposhalom dűlő; benne „Laposhalom ’’ most már szántják, de emberi készítménynek látszik; nevét lapossága fejti meg; a’ halom dűlő keleti végén van, belől a’ Körrendszert" alakitokon ... VIII. Kettős halom dűlő ennek keleti végén két öszve nőtt halom van egymás mellé helyezve, mi a név értelmét meg magyarázza; épen úgy emberi mű mint a ’ többi de ez is belülesik a ’ „ körrendszeren ”... XIII. Kő halom dűlő: Egyike a ’ nevezetesebb halmoknak e néven benne esik, Téglák, kövek, rejlenek a halom belsejébe, bele tartozva a megjelölt’ kör rendszerbe... XVII. Csorda állás dűlőt régebben tarlöszabadúlás után a ’ községi csór ’da járta, és legelte. Csorda álláshalom most már szántó, ebben a nép rege szerint valaha pénzt találtak... XVIII. Korhándűlő... Zabhalom a ’ dűlő derekán emberi készítménynek tűnik fel...
