Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Pánya István: Őrhalmok a Duna-Tisza-közén
Őrhalmok a Duna-Tisza-közén 227 XIX. Hinták halma dűlő;....a ’ halmok képezte kör fele a ’ hinták halmáig tart... Katonahegy. A ’Francia háborúból visszatért szegény sorsú katona harcosokjutaimi osztaléka ... Siró hegy: néhány év előtt a ’ községi erdőből a ’ lakosoknak szölöföldül eladva a ’ benne lévő homok buczkák vagy toriatok elterítésének nehézsége miatt nevezte igy a ’ lakosság... Kék halom: a ’ szőlők éjszaki végén kezdődő Arany-egyházi pusztai birtok szélében,... ...A’ szőlőskertek keleti oldalán párvonalban húzódik a ’ községi erdő; ennek csaknem közepén uralg a' „ Strázsahegy “ homok toriás létére merész magasságig emelkedik, ‘s tetejéről az egész határ belátható, mellékén, oldalán, tetején nyárfák tenyésznek, a ’ domb nevét nem tudjuk értelmezni, egyébként a ’ többi halmok rendszerébe bele tartozik... Ágoston Pál halma: a ’ körrendszert Adacspuszta felöl ez zárja le, ezt is emberi kezek építették, valószínűleg Ágoston Páltól vette nevét. ”15 A leírás alapján északról, az óramutató járásával ellentétesen veszi számba a halmokat: a körrendszer felét a Hintók-halmánál, a fülöpszállási határon éri el. A halom-rendszerjellemzője, hogy a közelebbiek ~2.7 kilométernyi, míg a távolabbiak átlagosan 6-7 kilométerre feküdtek a város központjától. A legmagasabb pont, az egyszerűen csak Strázsa-hegynek (124 m) nevezett homokdomb, közel 30 méterrel magasabb a város belterületénél (95-97 méter). Innen tiszta időben nyugati irányban Dunavecséig, déli irányban Izsákig is el lehetett látni. Egyes halmok - talán nem véletlenül - utak mellett helyezkednek el. A Templom- és a Danka-bányája-halmok az északi, bösztöri-kunszentmiklósi utat felügyelik. Az Újszász- és Büge-halom környékén kettéválik a Szabadszállásról jövő út: egyik halad Szentmártonba, másik pedig az egykori Fejéregyháza falut érintve Vecsére. A Teke-halom mellett elhaladó út Csanád faluhelyén keresztül Apostag felé tart. Következik a Kőhalom, mely a Miska-halom, és a közelében fekvő Máriaháza falu felé haladó utat vigyázta. A Zabhalomról a Tetétlen-felé vezető utat lehetett szemmel tartani. A Hintók-halmáról Fülöpszállás irányába, a tőle keletre fekvő Katona-hegyről pedig Izsák felé nyílt jó kilátás. A többihez képest Strázsa-hegy igazi óriás. Ez egy természetes homokdomb, amelyet eddig ismeretlen korban (őskor/középkor?) erődítettek. A domb legmagasabb pontja körül félkörben árok nyomát lehet megfigyelni. Elsőként Pálóczi Horváth András 1986-ban Kékes Ferenc erdésszel látogatta meg a helyszínt. Evekkel később, 2014 tavaszán és nyarán múzeumbarátokkal vizsgáltuk meg, de nem sikerült régészeti nyomokat találni.16 Innen a kelet felé, Kecskemétre menő út környékét és a tőle nem messze fekvő egykori Balázs falu környékét lehetett szemmel tartani. Végezetül az Ágos- ton-halom mellett haladó út az egykori Adacsra visz, érintve a középkori Aranyegyházát. A halmok környezete Mit is láthatott a korabeli megfigyelő a gyér lakosságú, elvadult Alföldön? Legkorábbról Oláh Miklóstól tudjuk a 16. századból, hogy Halas környéke fában szegény vidék volt.17 Azonban ez szinte a teljes homokhátságra igaz volt akkoriban.18 A halasiak például a mindennapi élethez szükséges fát a közeli Polgárdi, Vadkert, Csábor, Böszér és Szentdemeter puszták erdeiben vágták. Ennek egyik emléke a „régi polgárdi Halasra vezető fahordó út”.19 Az erdők telepítésével a török, majd kuruc háborúk után sem törődtek egy jó ideg. A Kováts-féle 1761. és 1762. évi halasi térképek, valamint az Első katonai felmérés (1783 — 84) alapján a török hódoltság után is alig akadt erdő a város pusztáin. Nyilvánvalóan a szaporodó népesség, és a vele együtt növekvő földigény miatt elsősorban legelőkre és szántókra volt szükségük.20
