Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Pánya István: Őrhalmok a Duna-Tisza-közén
224 Pánya István Szarkási strázsa (Imrehegy) A mai Imrehegy déli határán haladt tovább a már említett „fajszi”, vagy sárközi út. Emellett állt a Szarkási strázsa. A középkori eredetű út nyomvonala kisebb szakaszokban ma is létezik. A halom azonosítása, a többihez hasonlóan, itt sem akadálytalan. Valószínű, hogy a strázsa az itt magasodó 132-134 méter magasságú buckák valamelyike lehetett. Megközelíteni az Imrehegy — Halas müút 15 km szelvényétől délnyugat felé haladó földúton lehet legegyszerűbben. Környezete átlagosan 126-128 méter magasságú. A strázsától keletre válik ketté a sárközi út és halad északnyugati irányba Polgárdi és Kecel felé, továbbá délnyugati irányba Császártöltés-Hajós felé. Pesty Frigyes gyűjtéséből az alábbi vonatkozik a halomra: „ e ’ nevet viseli, a ’ Bogárzó mellett nyugatról a' Keczeli határ melletti homok puszta, mely már 1650 ban e ’ néven említtetik, itt találtatik a ’ szarkási strázsahegy. ”9 Kakas strázsája (Kiskunhalas) Kováts György térképén a mára eltűnt keceli út északi oldalán, nehezen meghatározható helyen állt a Kakas strázsája (térképen 1. számmal). AII. katonai felmérésen (a 19. közepén) már délebbre, a Szarkás-felé vezető út északi oldalán jelölik (térképen 2. számmal). Utóbbi helyszínről igy tudósít Pesty Frigyes: „2. Kakashegy. hajdan kakas strázsája. Bábud tanyától nyugotra magos homok hegy, most is katonai mérnöki állandó pontnak használtatik, róla Kalocsa, Keczel, Kiskőrös, Vadkert, Jankovácz belátható. ”10 A Kováts-féle térképen jelölt halom magassága 135 méter körüli lehetett, míg a jelenlegi Kakas-hegy 143 méteres. A Kecel-Halas közötti út forgalmát lehetett innen megfigyelni. Pirtói strázsa (Pirtó) Pirtón, a Pirtói-, más térképeken Nagy-tó nyugati partján áll. A domb magassága nagyjából 125 méter. Környezete északon, nyugaton és délen 120 és 125 méter között, keleten-északkele- ten 118 és 120 között változik. Tetejéről a domborzat vizsgálata alapján leginkább Tázlár felé lehetett messzire ellátni. Strázsa-hegy (Kiskunhalas) A 18. század végéig Halas belterületének északkeleti szélén állt. Később a település bekebelezte. Jelenleg a Pacsirta és Fácán utcák, valamint a Szabadság tér fogja közre. Valószínű, hogy a beépítés során eredeti méretei megváltoztak, jelenleg 131 méter körüli a magassága. Szabadszállás ,,A’ történelem szerint hajdan a 'községek vagy ezek székéül szolgált „ Szállások “ részint az ellenséges beütésektőli védelem, részint barmaik könnyebb táplálása végett, vizenyős nádas tereken települtek. - így Kalocsa, Kun szt Miklós, Halas, és több régi eredetű helyek példája ezt erősíti. ”*1 Ugyan a szabadszállási jegyző így fogalmazta meg a városa földrajzi helyzetét, Halas és Szabadszállás viszonyai között azért jelentős különbségek vannak. Halast hatalmas homokvonulatok veszik körbe, Szabadszállást pedig javarészt a Duna egykori ártere, csupán keletről, Balázspuszta felől érintkezik a hátság buckáival. (1. kép) Szenvedett is a folyó árvizei miatt: ,,az 1775-ik és 1776-ik esztendőben a Duna árja egymásután kiöntött és elborította a község-
