Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Pánya István: Őrhalmok a Duna-Tisza-közén
222 Pánya István pülések, köztük a palánkkal rendelkező Jánoshalma - Jankovác - feküdtek. Északra Kecskemétig, keletre Szegedig csupán üres puszták területek el. Nyugatra, a homokhátság széléig néptelen volt a táj, csupán a Sárközben maradt fenn néhány település.4 Kiskunhalas helyzete kedvezett az állattartásnak és a következőkben bemutatásra kerülő őrhalom rendszer ezzel szoros kapcsolatban állt. 1863-ban Pesty Frigyes a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával belevág híres helynévgyűjtésébe. Tanulmányomban többször idézem majd, ugyanis a kutatásom szempontjából egyik leghasznosabb forrásnak bizonyult. 1864. június 6-án Orsay Vilmos jegyző és Vári Szabó István főjegyző az alábbiakat írja a kiküldött kérdőívre: „4. Strázsa hegy - a’ halasi helynevek közt 12 Strázsa domb fordul elő, melyek a ’ várost majd nem egyenlő egy mértföldnyi távolságban körül veszik, sőt Szarkás és Zana felöl leghosszabb lévén a ’ határ, itt még mindenütt egyel egyel kifelé megszaporitatott, neveik a ’ városon felül kezdve ezek: Strázsa hegy Bodogláron, fehérföldi strázsa, tajói str. cziprusi, eresztöi, balotai, füzesi, reketyei, szarkási, kakas és pirtói strázsa, mind ezek a ’ város 1761-es térképén feljegyezve láthatók, e’ Strázsa hegyek a' régi háborús időkben bizonyosan őrállomási helyek voltak. ”5 Vegyük hát sorra ezeket az óramutató járásával megegyezően, Bodoglártól kezdve. Fejérföldi strázsa (Kiskunmajsa) Bodoglártól nyugatra, a régi Majsa - Vadkert közötti úttól délre jelöli Kováts György. A mai műút 15. km szelvényétől néhány száz méterre, délre fekvő homokbuckák között található egy ÉNy-DK irányú, 126 méter körüli magasságú hát. Valószínűleg ez lehetett a Fejérföldi strázsa. Méretes domb, környékén 118-120 méter körüli az átlagmagasság, így mintegy 6-8 méterrel magasodott környezete fölé. A domb tetejéről ÉNy-i és K-i irányban, a vadkerti út nyomvonalára nyílt kilátás. Bodoglári strázsa (Kiskunmajsa) Bodoglártól DNy-ra kb. 1.6 km-re található a homokos területet fedő erdőben. Közelebbről nehéz meghatározni, melyik méretesebb, 123-124 méter körüli bucka lehetett a Bodoglári strázsa. Halas irányában elterülő dombok között magasabbak (125-126 m) is előfordulnak, viszont a tőle É-ra, K-re és D-re fekvő alacsonyabb, bodoglári és tajói (110-113 m) vidék jól belátható. Tajói strázsa (Kiskunmajsa) Tajói határban, a Majsa-Halas műútról leágazó zsanai gázgyüjtő felé vezető kövesútról közelíthető meg legegyszerűbben. A zsanai útról leágazó homokos dűlőúton 900 méter után érhető el a homokbányászattal bolygatott őrhalom. A halom-csoport talán helyesebb lenne, mivel több hasonló magasságú dombocska fekszik azon a háton, amelyet a térképen Tajói százsaként azonosíthatunk. A környéke jelenleg nagyrészt erdő. Magassága a bolygatás miatt nem határozható meg pontosan, körülbelül 123 méter lehetett egykor. A körülötte fekvő buckavidék átlagosan 118-120 méter magasságú. Tetejéről nyugat felé Harka-puszta, északra Bodoglár és Tajó, keletre pedig (Kun-)Ágasegyháza tartható szemmel. Eresztői strázsa (Zsana) Zsana nyugati részén, a Halas felé vezető műút máriamalomi elágazásától északra kb. 850 méterre található. 132.7 méter magasságú. Délre és nyugatra jóval alacsonyabb, 126-128 méter átlagmagasságú vidék terül el. A többi oldalról változó magasságú buckák veszik körbe. Tetejéről Eresztő pusztát és a Szeged-Halas út nyomvonalát lehetett szemmel tartani.
