Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Történelem - Pánya István: Őrhalmok a Duna-Tisza-közén
Őrhalmok a Duna-Tisza-közén 223 Érdekességként megjegyzem, hogy a Kiskunhalasi Levéltárban található egy rossz állapotú, feudális iratok közül kiemelt birtokvázlat, melyen Eresztő és Balota vidéke szerepel. A szeged-halasi út mentén, két kopolya között áll egy felirat, miszerint „Kis Zöld Halom holott az utasok meg szoktak ereszteni”. Ciprus strázsája (Zsana) Kiskunmajsa, Pusztamérges és Zsana hármashatárán áll. Megközelíteni a Zsana - Üllés közötti főútról lehet. A 20. km szelvénynél, Zsana és Kiskunmajsa - Kígyóspuszta határán egy földút halad dél-felé, a kővel jelzett 119 méter magas hármashatárhoz. A halomról a szegedi út környékét lehetett figyelni. Pesty Frigyes gyűjtésében is szerepel: „ 6. Cziprus strázsája - a ’ Cziprus székéhez közel lévő hegy, mely most is Cziprus hegynek neveztetik. ”6 Balotai strázsa (Zsana) Zsana határának nyugati szegletében, sűrű erdővel fedett homokvidéken kell keresnünk a 140 méter körüli magasságú Balotai őrhalmot. Sajnos az erdőművelés jelentősen megváltoztatta a táj arculatát. A Balotai strázsa Eresztő irányába nyújt jó kilátást, a Cziprus strázsája felé. Pesty Frigyes gyűjtése szerint egykor templomos hely lehetett: „ 3. Balotai Strázsa - most nagy hegy név alatt van, Gyenise János birtokában; a hegy teteje hordott föld, szántáskor ember hullát is találtak, II. Lajos dináraival, mellette cserepek,kő tégla darabok, lakó helyek nyomai látszanak hosszas tájékon. ” Füzesi (1.) strázsa (Kunfehértó) A halom bemutatása előtt egy kis magyarázat a sorszámhoz. A Magyar Országos Levéltár térképei között szerepel egy 1762. évi, szintén Kováts György-féle, ezúttal Jánoshalmát és Kisszállás környékét ábrázoló térkép7. Ezen a Füzesi strázsa az 1761. évi térképtől eltérően Fejértói strázsa néven látható. A Füzesi strázsa név pedig ettől másfél kilométerre keletre, a mélykút-halas út nyugati szélén található meg. Magassága nagyjából 141 méter és a már említett útvonal, valamint Ivánka és Máda puszták megfigyelésére volt alkalmas. A halom megjelenik egy 1787. évi kisszállási térképen is.8 Fejértói (Füzesi 2.) strázsa (Kunfehértó) Kunfehértó keleti határában találjuk, a Fehértó puszta szélén. Az egykori állami gazdaság mellett keleti irányba haladó földútról lehet megközelíteni. Nagyjából két kilométer után érünk a füzesi erdőbe, ahol a Horvát tranzit gázvezeték kettémetszi a környék legmagasabb (144 m) buckáját. Valószínűleg ez lehetett egykor a Füzesi strázsa. Tetejéről, az előbb bemutatott Füzesi (1.) strázsához hasonlóan, azt az É-D irányú, mintegy 5 km-re található közlekedési folyosót lehetett megfigyelni, ami a Kisszállástól Halas felé vezet. Ott vezet ma az 53-as számú út. Rekettye strázsája (Kiskunhalas) Kiskunhalas külterületének nyugati részén, az imrehegyi műút 21. km szelvényétől északra található. Hasonlóan a többi őrhalomhoz, jelenleg ezt is erdő fedi. Magassága nagyjából 138 méter. Alacsonyabb területek tőle Ny-DNy-ra helyezkednek el, a többi irányból buckák veszik körbe. Rekettye területét és a sárközi utat lehetett innen áttekinteni.
