Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - V. Székely György: A kiskunmajsai–alsóbodoglári 15. századi kincslelet éremanyag
204 V. Székely György a leletből minden bizonnyal azért, mert az első egy viszonylag értékes ezüstpénz volt, az utóbbi megjelenése viszont már a lelet záródása után történt. A lelet legfiatalabb pénzei az alacsony ezüsttartalmú ducat nevű veretek és a velük egykorú Szörényi bánsági (?) dénárok. Az egykorú forrásokból jól nyomon követhető, hogy a ducat nevű aprópénzt 1427 és 1430 között verték. Mivel a leletben számos verdejeggyel szerepelnek, így ezek tekinthetők a lelet záró veretéinek.102 A kincslelet éremanyaga tehát a legfiatalabb pénzek alapján az 1420-as évek végén, legfeljebb az 1430-as évek legelején záródik és minden bizonnyal elrejtésére is ekkor került sor.103 Az ennél későbbi záródású leletekben általában a Zsigmond uralmának utolsó évtizedében veretett pénzek is megtalálhatók.104 A kincslelet elrejtésének kiváltó okát sajnos nem ismerjük pontosan, de valószínűleg az egykori Bodoglár falu lakóit érintő és a templom pusztulását is eredményező nagyobb megrázkódtatás lehetett, ami értékeik elásására ösztönözte az itt élőket.105 A földben maradt kincs egyúttal azt is jelzi, hogy egykori tulajdonosaik is ennek az eseménynek lehettek kárvallottjai, akik meghaltak vagy elmenekültek, ezért nem tudtak visszatérni elásott értékeikért. A kincslelet előkerülésének feltételezett helye és az egykori tulajdonos(ok) személyének kérdése A kincslelet megtalálását követő hét évtizedben - elsősorban a régészeti kutatás megélénkülésének köszönhetően - számos új adat és megfigyelés került a kutatás látókörébe, amelyek nagyban elősegitették a kincslelet szélesebb körű értelmezését. Ezek összegyűjtése és komplex értékelése a Duna-Tisza közi késő középkori kincsleleteket feldolgozó Hatházi Gábor érdeme. Megállapítása szerint a kincsleletet a ma Kiskunmajsához tartozó Bodoglár nevű határrészében a Kőhalom nevű dombon, az egykor ott fekvő középkori falu északi felében egy cserépedénybe helyezve ásták el.106 A dombon állt középkori templom helyén Gallina Zsolt végzett kisebb ásatást.107 A középkori településről vagy templomáról 15. századi okleveles említés eddig nem ismeretes, de közvetett adatokból arra lehet következtetni, hogy itt is kunok laktak. A kincslelet ékszereinek és ruhadíszeinek elemzése alapján Hatházi Gábor megállapította, hogy tulajdonosaik a kun település egykor módosabb, de fokozatosan elszegényedő felső középrétegbeli tagjai lehettek.108 A kincslelet értéke is azt mutatja, hogy egykori gazdáit nem az előkelő, hanem a középrétegbeli, nem a gazdagabb, csupán a tehetősebb lakosok között kell keresnünk. Az ékszerek és ruhadíszek súlya 58 g (kb. 0,2 márka), értéke kb. 1 aranyforint. Ha a 3 (vagy 4) aranyforint mellett a változó ezüsttartalmú aprópénzeket is átszámítjuk, a kincslelet pénzeinek összértéke kb. 10-11 aranyforintot tesz ki.109 Az alsóbodoglári lelet értéke közel azonos a fülöpjakabszállási leletével, amely néhány évvel később záródik, és hasonló értékű, mint a 12-13 aranyforintra becsülhető kiskunhalas-fehértói kincs, de csak alig a felét teszi ki a bácsalmási pénzlelet értékének. Ezek a hasonló értékű leletek egyben tulajdonosaik hasonló társadalmi rangját és vagyoni helyzetét is jelzik. Az alsóbodoglári kincslelet ezüsttárgyai még a leleten belül sem képviselnek nagy értéket, tulajdonosai vagyonukat inkább pénzben igyekeztek felhalmozni.110 A korabeli társadalom különféle rétegeiben ekkoriban sokkal több és nagyobb értékű nemesfémből készült ékszer, ruhadísz, használati tárgy volt, melyekről számos egykorú feljegyzés maradt fenn.111 A készpénzben történő értékfelhalmozás igazi eszköze ekkoriban nem a változó értékű és egyre csökkenő nemesfémtartalmú ezüstpénz, hanem a változatlan minőségben veretett aranyforint volt. Hogy elvileg ilyen értékes pénz a kun szállásterületeken is elérhető volt, azt a szabadszállási és az alsóbodoglári lelet példányai mutatják. Nagyobb mennyiségű felhalmozását a Duna-Tisza közén a kiskunfélegyházi lelet 88 aranyforintja jelzi, jóllehet ebben az időszakban
