Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. - Thorma János Múzeum könyvei 40. (Kiskunhalas, 2015)
Régészet - V. Székely György: A kiskunmajsai–alsóbodoglári 15. századi kincslelet éremanyag
A kiskunmajsa-alsóbodoglári 15. századi kincslelet éremanyaga 205 nagyságrendekkel nagyobb összegek is gazdát cseréltek.112 Az alsóbodoglári kincslelet pénzeiért Parádi Nándor szerint 5 ökröt, a bácsalmásién 2 lovat és egy ökröt lehetett akkoriban kapni.113 Az 1433-ban hazánkon átutazó Bertrandon de Brocquiére francia lovag szerint Szegeden már 10 forintért lehetett egy hátaslovat vásárolni, míg Pesten ennek kétszereséért.114 Mint minden kincs- vagy pénzlelet értékének felbecsülése során, itt is meg kell jegyezni, hogy az alsóbodoglári lelet tulajdonosainak az elrejtett ezüsttárgyakon, arany- és ezüstpénzeken kívül bizonyára földjük, állatállományuk, házuk és egyéb ingóságuk is lehetett. E „láthatatlan” vagyon mértékéről azonban semmiféle konkrét adatunk sincs, következtetni csupán a korabeli források alapján lehetséges. Összegzés A fentiekben ismertetett kincslelet éremanyagának összetétele és a pénzekkel együtt talált egyéb tárgyak értéke alapján viszonylag jól körülhatárolható az a kör, melybe a lelet tulajdonosa tartozhatott. Ugyancsak leszűkíthető a lelet záródásának és elrejtésének hozzávetőleges időpontja is, jóllehet ennek okát ma még nem tudjuk megnevezni. Ennek ellenére az alsóbodoglári kincslelet mind régészeti, mind numizmatikai oldalról sokoldalúan kiértékelhető és elemezhető forrás. Tény, hogy az alsóbodoglári kincslelet feldolgozására a közelmúltban már sor került, de a lelet éremanyagának ismételt közreadásával és értékelésével a Duna-Tisza köze 15. századi pénzforgalmának és az egykori kun szállásterületeken végbemenő vagyonfelhalmozás folyamatának jobb megismeréséhez igyekeztem hozzájárulni, remélem némi sikerrel.115
