Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
10. Csikónevelés
— Mikor pár hónapig így csináltunk vele, megpróbáltuk kocsiba fogni hámmal — gyeplűvel —, de csak a lógós gyeplőhámmal, és jobbról fogtuk. (Jobbról lehetett könnyebben irányítani, mert a kocsis is jobbról ült a kocsiban, jobbról van az ostor helye is.) — Éjjelre úgy, mint első évben zabporcióját az egy marékről kettőre emeltük. (Az anyákét háromra.) A külön vályú az ajtóban meg volt még, amíg csak rendes kocsis ló nem lett belőle. A harmadik évben vagy eladódtak, vagy az öregek helyébe léptek (az öregeket selejteztük ki). — Egy-két hónapos korában, ha azt akartuk, hogy jól felpendüljön, egy-egy tyúktojást feltörve, nyersen beleöntöttük a szájába. Ez tápláló. Egy konyhás csikónk is volt. Annak a kislányom cukrot is adogatott. — Növekedése közben a gazda figyelte a csikók magatartását, különösen mikor befogtuk a hámba. Akkor látszott meg, hogy serény lesz-e, vagy lusta. — Ha szép állású volt, remondának neveltük, s a hámtól megkíméltük. Legalább 3-400 forintot adtak érte. — Először boronáláshoz fogtuk be, öreg lóval. Ha lógott az istrángja, ostorral biztattuk, de a lusta vérű csikó lustának is maradt. Igyekeztünk eladni. Más kézben vagy jobb lett, vagy rosszabb. Herélés A csikók herélése — folytatta Kis Molnár Imre gazda — kétéves korukig igen csak mindenütt megtörtént, többnyire nagypénteken. Régi időtől fogva hozzáértő lóherélő parasztok végezték. Nagy részük — régebben — pásztorviselt ember volt. Ezek még cserepcsíkkal dolgoztak. Amikor a tetthelyre megérkeztek — többnyire a délelőtti órákban — szíverősítőül jól megpálinkáztatták, a munka végeztével pedig megvendégelték őket, mert majd mindenütt az atyafiság, vagy jó ismerősök soraiból verbuválták őket. Munkájukért az ilyenek nem is igényeltek semmit. A századforduló idejétől már hivatásos herélők is akadtak, akik pénzért dolgoztak. A heréléskor elsőben is dönteni kellett a csikót. Evégből - úgy, mint a hám elejére — erős szíjból a csikó hátulsó két lába tövéhez erős bőrgyűrűt tettek, a nyakára meg egy jó erős hámkötelet. A kötelet a nyakától a lábai között hátrahúzták a farán kívülig, és ha azt meghúzták, a csikó eldőlt. Utána egy másik erős kötéllel a jobb első és jobb hátsó lábát gyorsan összekötötték, csügben, s egy ember sietve egy másik erős kötéllel a bal első és bal hátsó lábait ugyanígy. Ekkor a csikót többnyire gerincre fektették, s egy ember balról, egy meg jobbról a lábösszekötő kötél végét fogta a csikó hátsó részénél, egy pedig a ló fejét tartotta erősen, lenyomva azt a kötőfékkel, s ez alatt a herélő a cserepcsík madzagait bicskával hirtelen lemetélte s kész volt a munka. A csikó lábairól a köteleket eloldozták, aztán csendesen felkelt a csikó, s elment a lovak közé. 97
