Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
10. Csikónevelés
táplálásra is, hogy az ereje meglegyen, de a ménesekre került csikókból is gyakran lesznek szép testállású, mutatós lovak, de itt is a fajtaság számít legjobban. Mikor a csikó a csöcstől elmaradt, régebben többen beváltották a nagyobb gazdák kurtaméneseire, tavasztól őszig, pénzért. Hosszas távolléte után hazakerülve némelyik csikó már meg se ismerte az anyját, de az anyja megismerte a csikaját; a legtöbb ló már nem nagyon szívelte. A jó bánásmód hasznáról ezeket hallottuk Gáspár gazdától: „Szép, jó bánásmóddal a rossz neveléssel, bánásmóddal szerzett hibákat ki lehet nevelni a csikókból, még a csökönyösségből, rúgósságból is. Csökönyös lesz a csikó, ha korán túlterhelik; rugós lesz, ha ütik-verik, mert másképp nem tud védekezni. Megzabált több csikó, ha sokat evett a jóból, de néha még a vízivásból is. Ilyenkor a gazda kiéheztette. Nagyobb baj esetén kuruzslót vagy állatorvost hívott. A kuruzslók régi pásztoremberekből lettek. Ilyenek voltak a régi ökörcsordás Buhin Mihály, kit Csontrakó Buhin néven emlegetnek ma is, meg a kuruzsló Lendér Imre.” Etetés A csikó az eledelekben nem válogatott. Ha egy kis zabocska került elé, jobb volt neki. Meglátszott, hogy örült neki, ilyenkor élénken röhögött is. Ha kedvében járt a gazda. Hálából megnyalogatta a kezét. Itatás Etetés után télen-nyáron felitatták a csikókat reggel, délben és este, de nyáron uzsonnakor is. Kötőfékezés Ha az anyját kocsizták s a csikó képes volt már az anyjával menni, felkötőfékez- ték, hogy azzal az anyja hámjához köthessék, de a legelőkön szabadon volt a csikó. Nyűgözés Ha nőtt a csikó, hogy a legelőn kárba ne menjen, nyűgöt tettek az első lábaira, de behajtáskor levették róla. Voltak szőrnyűgök, kötél- és vasnyűgök. A csikók nevelése, kiválogatása, hátalása és igázása A régi öreg gazdák ezeket mondották még: A jó testtartású, élénkebb mozgású csikóikat figyelték a gazdák, mivel azokat hátaslónak szánták. Az ilyeneket keresték a vásárokon, de a pásztorok is a méneseknél, mert sokan közülük lovon pásztorol- tak. A jó hátaslónak való csikók — ha a ménes megugrott — „megnyúltak”, és vezetők lettek. A rossz természetet sokféleképpen igyekeztem a csikókból kiverni — beszélte Buhin Balázs, a város egyik legékesebb földmívelője. Pl. a csökönyösség ellen leg93
