Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)

10. Csikónevelés

91. Kiscsikó szopik a nyári jászolnál. Kunfehértó, 1955

A ménesbeli csikó egyéves koráig is szopott, míg a gazdák — ha nem hámozták is nagyon az anyját, s a csikó már mást is evett — hamarább elválasztották. Ha az anya újra vemhes lett, már fél éves korában is elrúgta a fiát.

Utazáskor már kéthetes korában is az anyja mellé kötötték a kocsiban, s ha a kocsi megállt, szopott meg evett is valamennyit. Ha gyenge csikó a kocsizáskor az anyjához volt kötve, az útban nem hajtottak sebesen és sokáig. Négy-hathetes korában már nem kellett az anyjához kötni, de szántás közben is követte az anyját szabadon, s kb. háromnegyed éves koráig nem is igen maradt el az anyjától. Öt-hathetes korában már az anyjához igazodva a csikó is legelt s evett is; egy-egy kis hordó fenekére egy kevés zabot, vagy termény magvakat szórtak a számára.

A gyerekek már másfél éves csikóra is rá mertek ülni. Első felszálláskor ideges lett a csikó, s szaladt. Ilyenkor a gyerek — néha — le is pottyant róla, de némelyik újra rá mert ülni. Később a gyerekféle is kötőféket vagy kantárt használt, s azzal igyekezett fékezni vagy kormányozni. Hároméves korában már megpróbálták kocsiba fogni egyik vagy másik ló mellé, lógórul.

Kettesbe is kb. hároméves korában fogták be. Kezdetben pár hétig nyugtalankodott. Volt olyan csikó, amelyik pár órai próbálkozás után már neki mert menni a hámnak. Amelyik csökönyös volt, az pár hónap múlva is nehezen ment neki a hámnak. A csökönyösség természeti hiba, s az ilyeneknek már az elődei is csökönyösek voltak, s maradékaik is hajlamosak lettek a csökönyösségre.

Hogy szép és mutatós, értékes lovat neveljenek a csikóból, ehhez először is a fajtaazonosság szükséges a fedeztetéskor. Különben kis korától legjobb mindig kikímélni a túlterheléstől, korai igába fogástól, emellett nagy súlyt kell helyezni a jó

92