Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
10. Csikónevelés
A lovak befogása A lovak kocsiba fogása nagyjából egyformán történik. Indulás előtt a gazda vagy cselédje ellátja, megeteti a lovait, majd kihúzza a kocsit a fészerből az udvarra. Etetés után a lovakat megtisztogatja, a vakarókefével megvakarja, lekeféli, pokróc darabbal letörölgeti, majd az istállóban a hámokat nyakukba akasztja, azután a lovait kivezeti a kocsihoz, s befogja azokat: a csás és a hajszás lovat a kocsi elé, a rúd más-más oldalára állítja, s aki a ló befogását végzi, először is nyaklót (szügyellő) a lovak nyakába akasztja. A kantárt a lovak fejére helyezi, azután a gyeplőszárakat a zablakarikába csatolja, majd a hajtószárakat csatolja a gyeplőszárakhoz, végül felhányja az istrángokat a hámfákra. A nyaklókat (szügyellőket), gyeplőszárakat a gazda (cseléd) a nyakára, vállára terítve kiviszi a kocsihoz, a kantárt a kezében, s azt a rúd végére akasztja. A lószerszámokat télen mindig az istállóban, nyáron az istálló előtt egy falba vert faszegen tartották. Szántáshoz külön szántó gyeplő kell, hosszabb hajtószárral, hogy az, az eke szarváig érjen. A gabona- vagy szénahordáskor a kocsira vendégoldalakat is tettek, jobb és bal oldalról egyet-egyet. Ezeket kötéllel erősítették a kocsi oldalához; a kötelek végén „kuka” volt. A lovak kifogásakor a gazda (cseléd) először is az istrángokat veti le, azután gyeplőszárakat csatolja ki a zablakarikákból, s rácsatolja azokat a vállszíjra. Azután kicsatolja a hajtószárakat: ezek maradnak a kocsioldal végén vagy a lőcsön: végül kicsatolja (leveszi) a nyaklót vagy szügyellőt, aztán a lovakat bevezeti az istállóba s enniük ad. Majd a szerszámokat felakasztja a helyükre. Ha egyhamar nem akar újból befogni, a lovakat kinyűgözi a legelőn. A lószerszámokat egy évben legalább kétszer megkenik zsírral vagy olajjal. Azokat a bőr beitta, és így tovább tartott. így a lószerszám, gondozással egy emberöltőig is eltartott. Kisebb hibákat a gazda is kijavított, míg a nagyobb hibákat a szíjjártók. A lószerszámokat a gazda vagy országos vásárokon, vásárolta, vagy szíj jártó mesternél rendelés szerint készíttette. Két-három mázsa búza árát fizettek egy közönségesebb lószerszámért.79 10. CSIKÓNEVELÉS Ellés után a csikó egy darabig fetreng, s ha kipiheni magát az anya, felkel, és a kiscsikóját nyalogatja. Ha a ló állva ellik - ami ritkább eset — jobban kell figyelni, hogy csikójára rá ne gázoljon. Az ellés a csikónak is erőltetésébe kerül, mert szorul; ha azonban kb. egy óra leforgása alatt kipiheni magát, talpra áll. Ilyenkor első gondja, hogy csöcsöt keres és az anyjának hol az első, hol a hátsó lábai között keresgél, míg csak rá nem talál. 91
