Hagy Czirok László: Lótartás a Kiskunságon - Thorma János Múzeum könyvei 39. (Kiskunhalas, 2015)
11. A lovak leírása
Termetük szerint Alacsony a kis növésű ló. Behajtott hátú, melynek a háta közepe hajlott. Csinos a szép termetű ló. Csúnya, a nem szép termetű. Erősen francia állású. Egyéb adatot nem szerezhettem róla. Eormátlan, a csúnya termetű. Francia állás. Teljesen terült. Gömbölyű, a rövid, vastag derekú. Görbe, gerince kissé oldalt görbül. Kardállású ló, amelyik kard állást mutat. Kerek, a széles vastag ló. Kicsiny, az alacsony növésű. Köcjp, a közepes nagyságú. Kurta, a rövid derekú. Kengyel, az apró termetű. Magas lábú, a nagy növésű ló. (Levéltárból.) Magas termetű. Mankos állású a rossz járású ló. (Levéltárból.) Meredek elülső állás. (Levéltárból.) Moldvai forma. Testállását nem sikerült megállapítani. (Levéltárból.) Syép ló, amelyik termetre és színére is hibátlan és szép. Szegletes termetű. Széles termetű. Tehénállású, a tehénhez hasonló termetű. (Levéltárból.) Vastag az erős, széles kötésű ló. Vékony a vékony csontozató ló. Állapotuk szerint Apadtnak mondják a leromlott, sovány lovakat. Bajusz vagy orrbélyegesnek, ha az orrukon bélyegezték fel. Béklyós a béklyóba vert ló (többnyire csak az éjjeli legeltetéskor). Csap, rosszul heréit ló. Maradt benne a kanosságból. Voltak, akik a lovuk egyik heréjét meghagyták, hogy kényesebb, rátartósabb legyen a ló. Csalfa s^őrbélyeges a hamisan készült szőrdudorodás, mert látszólag ez is sütött bélyeget mutatott, de ez csak vedléstől vedlésig tartott. Csípős a sovány, kiálló csipejű ló. Csiribirinek mondták az apróbb termetű lovat. Ellős, amelyik hamarosan megellik. Emelgetős, amelyik a hiányos táplálás vagy betegség miatt legyengült. 115
