Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)

A tanyák mikrokörnyezete, tájolása, telekrendezése

a filoxéra kártevése után lendült föl a szőlőtelepítés, miután megtapasztalták, hogy a homoki szőlő immunis a filoxérával szemben."

5. Módos gazdák, jelentős birtokú hivatalviselő polgárok és kereskedők tanyája mellett szérüskert található, ahol az asztagba hordott gabonát tartották, a gabonát nyomtatták, a szalma-, szénakazlakat, boglyákat, szárkúpokat tárolták. 27 tanya mellett vettem számba szérüskertet, közülük ismertebb birtokosok: Babó László, Czagan M. József, Darányi Antal, Darányi József, Halász D. Ferenc, Kolozsvári István és Sándor, Modok Sándor, Nagy L. János, Onódi János, Péter Dénes, Szűri István.100 Inoka és Kistelek dűlőben 6, Balota és Bodoglár pusztában 4-4 birtokosnak volt szérüskertje.

Számos tanya mellett volt kisebb-nagyobb facsoport, gazdatanyák mellett úgynevezett szálerdő, melyeket a homokfúvások okozta károk megelőzése céljából ültettek, többnyire a tanyától E-ENY-ra. Péter Róza Füzes 664. sz. tanyáját minden égtáj felől erdő vette körül.

6. A kataszteri térkép számos tanya körül tüntet fel árkokat. Árokkal rendszerint kerteket: veteményest, gyümölcsöst, szőlőt, ritkán szérüskertet, szálerdőt, legelőt vettek körül (1. 17., 18., 21., 28., 30., 34., 37., 40. ábra).

Miért volt szükség a kert vagy más, tanya körüli földterület körülárkolására? - Tálasi István írja, hogy a Kiskunságon „a jószágtartó kertek kerítése egyszerű árok” volt.101 Kézenfekvő, hogy a szálláskertek körülárkolása a magántulajdon — az ott tartott állatok - védelmének kezdetleges, régi módja, ami néhány gazdatanyán az 1870-80-as évekig megőrződött, pl. Gyenizse Imre rekettyéi tanyáján (28. ábra). Több Balota pusztai tanyán a gyepet árkolták körül, hogy a legelő jószág ne egyen kárt a vetésekben (pl. Juhász Vida József Balota 432., Tóth Nagy János Balota 491. sz. tanyáján), de gyakoribb, hogy a veteményeskertet, gyümölcsöst, szőlőt, szérüskertet védték árkokkal az állatok kártevésétől.

Kellner Dávid eresztői birtokán a tanyatelekből kihasított két veteményes volt három oldalról árokkal körülhatárolva, a tanya melletti szőlőt, gyümölcsöst és szérüskertet pedig szintén árokkal vették körül (22. ábra).

Hasonló rendeltetésű árkolásra Szeged és Kistelek határában is emlékeztek. A sze- ged-alsótanyai Dobó-tanyán az 1900-as években a szénakazlat és a boglyákat körülár- kolták, hogy a jószág ne tegyen kárt bennük. Kistelek határában „ öreg Kucsora Imre ásatott árkot, hogy a szomszéd jószága ne menjen át a pusztájára. Olyan fél öl széles volt, térdig érő... ”102 Az őrizetlenül legelő marhák, juhok, disznók a nem mély, de elég széles árokkal határolt vetéshez, takarmányhoz nem tudtak hozzáférni. Árkokat áshattak a talajvíz pusztítása elleni védekezésül is, de ilyen módon csak kisebb fakadó vizektől tudták megvédeni a tanya körüli veteményest, szőlőt. Nagy Szeder István írja, hogy 1873 tavaszán mutatkoztak a vizes időszak előjelei, 1879-ben köszöntött be a talajvizek dagálya és 1881 tavaszán élték meg Halason a korszak legnagyobb belvizeit.103 Akkor Alsó Szálláson 3000, Felső Szálláson 2000, Füzesen 1000, Fel- ső-Bodogláron 5000 hold föld volt víz alatt. Hasonló mértékű talajvizektől a kertek és a tanyák körülárkolása nem nyújtott védelmet, csak megtervezett csatornákkal gondoskodhattak a belvizek levezetéséről. Evégett a város vezetése már 1816-ban csatornákat ásatott.

65