Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)

A puszták népessége és tanyái 1870-ben

Juhász Vida József tanyái:

Tanya 431. - Ház. Lakói: 5 személy: 2 birtokos, 2 béres, 1 szolga;

családi állapot: 1 nős férfi, 1 férjes asszony, 1 özvegy férfi,

1 nőtlen férfi, 1 hajadon. Mind római katolikus.

Tanya 432. - Ház, 4 gazdasági épület. Lakói: 4 személy: 2 kertész,

2 14 év alatti gyermek; családi állapot: 1 házaspár, 1 nőtlen férfi,

1 hajadon. Mind római katolikus.

Felső Szállás, Tanya 421. - Ház. Lakói: 6 személy: 4 béres, 1 szolga,

1 14 év alatti fiú; családi állapot: 1 nős férfi, 1 férjes asszony,

3 nőtlen férfi, 1 hajadon. Mind római katolikus.

Juhász Vida Lajos tanyái:

Tanya 436. - Ház. Lakói: 5 személy: 4 birtokos, 1 14 év feletti fiú;

családi állapot: 1 házaspár, 2 nőtlen férfi, 1 hajadon.

Mind római katolikus.

Tanya 449. - Négy osztató ház: 2 szoba-konyha-kamra, istálló. Lakói:

4 személy: 3 bérlő, 1 béres; családi állapot: 1 házaspár, 2 nőtlen férfi. Mind római katolikus. 1879: a kát. térkép ezen a házszámon járgányos malmot (vagy olaj sutót) jelöl; viszont istállót nem tüntet föl (1. 37. színes ábra). A malom (vagy sutó) az 1870-es években épült és föltehetően a gazda bérlői működtették.

Tanya 450. - Három osztató ház, istálló, fészer. Lakói: 7 személy: 3 bérlő,

1 egyéb szolga, 1 14 év feletti nő, 2 14 év alatti gyermek; családi állapot: 2 nős férfi, 2 férjes asszony, 1 nőtlen férfi, 2 hajadon.

Mind római katolikus.

Juhász Vida Lajos bizonnyal a 436. számú, kisebb tanyájában lakott családjával. A malom (vagy olaj sutó) építése vállalkozó készségéről és tehetősségéről tanúskodik. Ezeket' általában nem gazdáik, hanem fogadott emberek működtették, akik értettek az őrléshez, olajpréseléshez és e szerkezetek javításához.

Hasonló vállalkozó kedv mozgatta Nagy L. János gazdát, aki Gőbölyjárás és Eresztő puszta szomszédságában lévő tanyáján járgányos malmot és szélmalmot építtetett. A lovakkal működtetett malom a tanyatelken, a szérűskert mellett, a szélmalom kb. 100 méterre, a legelő szélén épült (40. színes ábra). A tagosítás után a gazdának 489 holdas birtoka volt.

A 459. számú tanyán 1870-ben a birtokos hat tagú családja és egy éves béres tartózkodott. Közeli, 461. számú tanyájában kertész házaspár élt két gyermekével. Meglehet, utóbbi őrölt a malomban.

Balota pusztán volt több tanyája a Tallér családnak. Innen származott Tallér Vendel (1886-1961), aki az 1920-as években az öntözéses bolgárkertészkedést az alsószállási homokon meghonosította.42

A puszta „legnépesebb” tanyája Gyenizse Györgyé volt (472. számú tanya). 15 személy tartózkodott benne: két családban 3 béres, 3 kertész és 9 14 év alatti gyermekük, mindannyian római katolikusok.

29