Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)

A puszták népessége és tanyái 1870-ben

Darányi családfa

Darányi Mihály (1822-1892) - Vájná Judit (1824-1912)

Darányi Mária- Darányi Julianna- Darányi István - Darányi Mihály (1856-1931) Darányi Gábor

Nagy Kálózi Sándor Pázsit Imre Gyenizse Julianna Ván Erzsébet (1863-1935) Babó Julianna

2 gyermek 2 gyermek 4 gyermek 6 gyermek

Darányi Mihály (1856-1931) - Ván Erzsébet (1863-1935)

Darányi Mária (1880-1935) Darányi Erzsébet (1896-1959) Darányi Mihály (1892-1963) Darányi Zsófia (1890-?)

Baki Károly (1872-1955) Darányi István (1877-1915) Nagy Czirok Erzsébet (1899-1980) Baki István (1887-1970)

3 gyermek 1 gyermek 2 gyermek 4 gyermek

Két-két tanyája volt Farkas Imrének, Józsa Gábornak és Tóth Jánosnak. A puszta legnépesebb tanyája ifjú Farkas Imréé, ahol két család: 2 birtokos házaspár élt 9 gyermekével (Tanya 686). Fehértón volt a „város tanyája”, melyben 9 személy lakott: 2 nős férfi, 2 férjes asszony (valószínűleg 2 házaspár), 1 kisgyermek és 4 nőtlen béres (Tanya 714.).

Az 57 lakott tanya közül 28-ban kinn tartózkodott a birtokos és családja, többnyire egy-két béresével. Szembetűnően nagy a tanyákon összeírt kertészek száma (77 személy). 20 tanyában csak kertészeket (2-3-4 főt) vettek számba. A szomszédos Füzeshez hasonlóan a lakók többsége, 70,5 %-a református, római katolikus 29,5 %.

Gőbölyjárás népessége

Jelenlévő

lakos

Fog

lalkozása

Foglalkozás nélküli

birtokos

bérlő

éves

béres

kertész

egyéb

szolga

vállalkozó

Hév

feletti

alatti

férfi

nő

férfi

nő

119

23

10

17

18

8

6*

1

2

8

26

Vallása

Családi állapota

róm. kát.

református

egyéb

férfi

nő

nőtlen

nős

özv.

hajadon

férjes

özv.

44

7537

21

2

36

21

2

* Az 526. sz. tanyában 6 személyes szolgálatot teljesítő egyént írtak össze. A községi összesítőben a „vegyi, élelmezési dohányiparban önálló’’rovatban szerepelnek. Füzes pusztában 16 ilyen foglalkozású személyt vettek számba. Ott kifejtettem, hogy valószínűleg sziksó-feldolgozással foglalkoztak. Lehetséges, hogy a göbölyjárási „vállalkozók" dohánykertészek voltak. Családi állapotuk: 2 házaspár, 2 nőtlen férfi, 4 14 éven alóli gyermek. A kát. térkép a tanya tulajdonosának id. Gál Istvánt jelöli meg.

Az aránylag kis területű pusztán 23 tanya épült, de több birtokos pusztarészén a kataszteri felmérés idejéig nagy feltöretlen legelők voltak. Néhány nagygazdacsalád uralta a pusztát: 6 tanyája volt Nagy Kálózi Józsefnek, 3-3 Babó Lászlónak és Szűri Istvánnak, 2-2 Babó Sándornak és Gyenizse Sándornak.

22