Juhász Antal: A Halasi puszták az 1870-es években - Thorma János Múzeum könyvei 38. (Kiskunhalas, 2013)
A puszták népessége és tanyái 1870-ben
Nagy Kálózi József 1863-tól a kilencvenes évek közepéig 187-ről 431 holdra növelte birtokát. Legeltető-istállózó állattartáson alapuló gazdálkodást folytatott: 320 kh legelő és 50 kh rét mellett mindössze 60 kh szántót müveit, 1 kh szőlőt telepített.35 Tanyáinak lakói 1870-ben: Tanya 528. - Ház és 3 gazdasági épület. 1870: nem találtak senkit a tanyában Tanya 529. — Ház, 1 gazdasági épület. Lakói: 3 kertész, 1 14 év alatti lány. család: házaspár, 1 nőtlen férfi, 1 hajadon. Reformátusok. Tanya 530. - Ház, L alakú melléképület. Lakói: 2 birtokos, 1 béres, 1 szolga; család: házaspár, 1 nőtlen férfi, 1 hajadon. 3 ref. 1 róm. kát. Tanya 531. - Ház, 1 gazdasági épület. Lakói: 3 bérlő, 2 béres, 1 szolga; család: házaspár, 3 nőtlen férfi, 1 hajadon. 5 ref., 1 róm. kát. Tanya 532. - Ház, 1 gazdasági épület. Lakói: 2 bérlő, 3 14 év alatti gyermek; család: házaspár, 1 fiú, 2 lány. Reformátusok. Tanya 544. - Ház, 2 gazdasági épület. Lakói: 3 kertész, 4 14 év alatti lány; család: házaspár, 1 nőtlen férfi, 4 hajadon. Reformátusok. Mindössze egy tanyát lakott maga a birtokos (vagy fia) két cseléddel, két tanyát bérbe adott, kettőben pedig nős kertész tartózkodott családjával. Babó László nagygazda a legelő szélén, a rétből kihasított földön két kis tanyát épített, az egyikben haszonbérlő (540.), másikban éves béres és két kertész lakott (539. tanya, lásd 30. színes ábra). Közelükben, az Öttömös pusztára vezető út mellett lójár- gányos malmot és szélmalmot építtetett, melyekben fogadott molnár őrölt. Babó Sándor és Gyenizse Sándor gazda egyik tanyájában birtokos házaspár, a másikban kertészek tartózkodtak. Zsana népessége Jelenlévő lakos Foc lalkozása Foglalkozás nélküli birtokos bérlő éves béres kertész egyéb szolga vállalkozó 14 év feletti alatti férfi nő férfi nő 536 130 43 90 42 7 6 1 33 91 93 Vallása Családi állapota róm. kát. református görögkeleti férfi nő nőtlen nős özv. hajadon férjes ÖZV. 357 178 1 169 118 8 124 108 7 Zsana a halasi határnak Bodoglár és Balota után harmadik legnépesebb pusztája 1870-ben. Népesedése a tagosítás után kezdődött, de még tizenhat-tizenhét évvel utána is nagy feltöretlen legelői voltak. Tanyák sűrűbben a „ hatöles zsanai út ” közelében és a Táj óval szomszédos földeken épültek. A jelenlevő lakóknak pontosan kétharmada volt római katolikus, egyharmada református vallású. 23 tanyában a birtokos és családtagjai laktak, 22 tanyán a birtokos családon kívül éves béresek is tartózkodtak. 23