Sümegi György: Kiskunhalastól Nagybányáig - Thorma János Múzeum könyvei 37. (Kiskunhalas, 2012)

Thorma János levelezéséből

302. Thorma János Teghze Gyulának Nagybánya, 1928. jún. 8. Kedves Gyula! Nagyon kérlek, szíveskedjél a Kollégium könyvtárában elhelyezett ládát, amely az „Aradi vértanúkat” és a „Talpra Magyart” tartalmazza, Réti István, a Képzőművészeti Főiskola rektora címére (Budapest, Bajza utca 23.), mint egyszerű teherárút - határidő biztosításá­val - felküldeni. A fuvar- és szállítási díjat utánvéttel Réti fogja kifizetni. Fogadd hálás köszönetemet sok szíves fáradozásodért. A Kollégiumi Könyvtárvezetőinek fejezd ki hálás köszönetemet, addig is, míg ezt személyesen megmondhatom. Ha nem nagy a különbség árban, gyorsárúként is feladható a láda. Üdvözöl régi barátod, Thorma János Debreceni Református Kollégium, Nagykönyvtár, ltsz.: R 1557 d. 303. Thorma János Petrovics Eleknek (Nagybánya, 1928. jún. vége) Méltóságos Uram! (levélfogalmazvány) Mindenek előtt hálás köszönetemet fejezem ki szíves közbenjárásodért a Vértanúk eladása ügyében. Sajnos, nem maradhattam tovább sürgős teendőim miatt Budapesten. A képet Réti Istvánra a Képzőművészeti Főiskola tanárára bíztam, ő továbbra is megengedte an­nak kiállítását az epreskerti főiskola egyik termében. Ha Zsitvay kegyelmes úr a kép iránt érdeklődne, kérlek nevezd meg őt, mint ezen ügyben képviselőmet, ő mindenkor rendel­kezésére áll akár a kép megmutatása, akár egyéb felvilágosítások megadása végett. Fogadd őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását. Őszinte tisztelettel Thorma János A Nagybányai Levéltárban őrzött eredetiről másolat, Thorma János Múzeum, Adattár, ltsz.: 16.615 304. Thorma János Réti Istvánnak Nagybánya, 1928. júl. 2. Édes Pista! Egészen bizonyos vagyok benne, hogy amióta eljöttem Pestről, semmi sem történt a Vér­tanúk dolgában. A reménység ismét elpárolgott, talán az én életemben nem is jelentkezik újra. Minden esetre érdekes példa lesz ez az önfeláldozó munka jutalmazására. Ezek a mai merkantilista piktorok bizonyosan nem fognak erre az útra kerülni soha. Most fokozott munkával, ugyancsak neki kell fogni, hogy a sok kiadást - amibe került ez a kirándulás - pótolni tudjam. Ha lehetne a nálad lévő „Fürdő nőket” és a „Misztótfalusi táj at” eladni, nagy segítségemre volna. Add oda úgy, ahogy veszik. Én megelégszem, ha egy-egy darabért 500 pengőt kapok. Tizenöt év óta nem volt adósságom, most van, bor­zasztóan fekszi a hasamat, szeretném magamból kipurgálni. Ez a hecc igazán fölösleges volt nekem. De kénytelen voltam beleugrani, nehogy később szemrehányást tegyek ma­gamnak, hogy elszalasztottam egy alkalmat. A nagy képet nincs miért tovább felfeszítve tartani. Kérlek, göngyöltesd rá a másikra, azután tegyétek el valahová, ahol legkevesebb alkalmatlanságot csinál. A feszítő rámákat 200

Next

/
Thumbnails
Contents