Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

VI. Szüleim története - A müncheni évek

dűlt és termékei bel- és külföldön nagyon népszerűek lettek. Ez volt a „gazdasági csoda” (Wirtschaftswunder) kezdete. A munkanélküliség rohamosan csökkent, a német polgárok jobban éltek, mert a fizetések emelkedtek és az emberek tudtak vásárolni.

Az 1956-os év elején Imre azzal az ötlettel lepte meg Ditit, hogy új autót akart venni. Diti ellene volt, szerinte a meglévő kocsi tökéletesen megfelelt és nem akarta, hogy adósságot csináljanak. De Imre csak erősködött, hogy kell az új autó, az sokkal jobb lesz a régi használtnál. Hosszas viták után Imre megrendelt egy Ford Taunus 15M-et és az új autó átvétele után boldogan mutatta be nekünk és barátainak. Diti haragudott, hogy a 6000 DM vételárnak több mint a felét bankkölcsönből kellett fedezni. Az sem tetszett neki, hogy Imre különben is eléggé könnyelműen bánt a pénzzel. Sok látogató, akik a Látóhatár folyóirat miatt jött Münchenbe, Angliából, Svájcból, Francia- országból, írók, politikusok, művészek az ő vendégei voltak, vacsorázni, mulatni vitte őket. Horváth Béla is egyre többször tűnt fel Imre társaságában, aki nyilvánvalóan megint erősen a hatása alá került. Imre több mint 1000 DM-es havi fizetése akkor kifejezetten magas volt, de a költekezése miatt nem maradt semmilyen tartalék. Mindez nem tetszett Ditinek, a házasságban ismét feszültségek jelentkeztek.

Ebben az időben kedves vendég érkezett Ausztriából. Hans Harrauer, akit mint fiatal katonát ismertünk meg a menekülésünk idején 1944 végén Horvátjárfaluban, egyszercsak felkeresett minket Münchenben. Már előtte leveleztünk, hiszen Hansi, ahogy neveztük, annakidején megadta a címét a dunamenti Krems városában. Most Münchenben volt hivatalos dolga és eljött hozzánk is. Sok mesélnivaló volt a közben eltelt több mint tíz évről. Hansi a háború legvégén szovjet fogságba került, de még Ausztria területén sikerült neki megszöknie, amikor a nagy fogolytömegeket egy erdőn keresztül hajtották az oroszok. Szerencsésen hazakerült Kremsbe és megúszta a hadifogságot. Régi foglalkozásában mint könyvelő talált munkát. 1950 körül megházasodott egy kremsi lánnyal és egy kislányuk született. A régi barátság megmaradt, Hansi közveden, jó ismerősünk volt, és a következő években is és többször fölkeresett minket, ha Münchenben járt. A mellékelt képen Hansi (balról a második) látható a családunk körében feleségével (balról a negyedik).

1956 tavaszán anyámnak az az ödete támadt, hogy a nyári iskolaszünetben jó lenne, ha én külföldön tölthetnék egy pár hetet. Egy ismerősünket, Fábián Károly katolikus papot kérte meg, hogy kapcsolatain keresztül találjon egy helyet számomra külföldön.

508