Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

II. Apai nagyszüleim története és apám fiatalkora

amikor a magyarok saját hadsereget szerveztek a magyar honvédséggel. Röviddel utána a birodalom osztrák részében felállították a Landwehrt. Eleinte a honvédség és a Landwehr csak gyalogságból és lovasságból állt, de az 1912-es hadseregreform után kiegészítették a hiányzó fegyvernemekkel (tüzérség, utászok, hegyivadászok, repülők, stb.), úgyhogy három önálló, teljesértékű hadsereg létesült. A közös hadsereget illette az elsőbbség az újoncokkal való feltöltésnél. A vezényleti nyelv a honvédségnél a magyar, a másik két hadseregnél a német nyelv volt.

Apám szolgálata az alapkiképzéssel kezdődött, amelyet a kaszárnyában meg a hozzátartozó gyakorló terepeken tartottak. Mint feljegyzéseiben írja, a három hónapos kiképzés után őrvezetői rangot kapott. Ezután frontszolgálat következett volna, de miután műszaki rajzolói képességekkel rendelkezett, elvezényelték a budapesti Honvédelmi Minisztérium térképészeti osztályára. Ott feljebbvalói utasítása szerint harcászati és hadászati térképrajzokat készített. Ezek csapatok felvonulását, elhelyezését, utánpótlását és hadi cselekményeit ábrázolták. Itt töltötte az egész 1916-os évet és közben tisz- tiiskolai tanfolyamokra is járt. Közben arra is szakított időt, hogy egyik-másik jogi előadást meghallgas sa a budapesti egyetemen, ahova továbbra is be volt iratkozva, 1916 őszén immár a harmadik szemeszterben. A különböző jogi előadások érdekesek voltak, apámnak egyre jobban megtetszettek a jogi témák.

1916. november 21-én meghalt Ferenc József, és temetésére mindegyik ezred egy fiatal tisztjelöltét küldhetett Bécsbe. Az 1. honvéd gyalogezrednél apámra esett a választás. Ez volt első útja a birodalom fővárosába, ami nagy élmény volt a 19 éves fiatalember számára. Ámuldozva sétált a híres világváros utcáin, és megcsodálta a pompás épületeket, amelyeken gyászlobogók lengtek. A Stephansdomban ravatalozták fel az uralkodó holttestét, a Monarchia minden részéből az odasereglett és díszegyenruhába öltöztetett tisztjelöltek — köztük apám is — egyenkint léptek a katafalk lépcsőire és feszesen tisztelegtek a halott előtt. A pompás gyászmenet a Monarchia utolsó nagy rendezvénye volt Bécsben — de ezt akkor még nem tudták.

Visszatérve Budapestre egy másik nagy ünnepség következett december végén, az új uralkodó, IV. Károly király és felesége, Zita királyné koronázása. Apám mint néző ebben az eseményben ugyancsak résztvehetett. A koronázási körmenetben a kis, fehérruhás Ottó trónörökös integető alakja tűnt fel neki legjobban, erre emlékezett még hosszú évek után is. Apám ezután tovább dolgozott a Honvédségi Minisztériumban mint műszaki rajzoló, azonban 1917 tavaszán új beosztást kapott, előléptették szakaszvezetőnek és kivezényelték Galíciába az orosz frontra. Mielőtt azonban követnénk őt új állomáshelyére, vessünk egy pillantást arra, hogyan alakult a hadihelyzet apám bevonulása után, 1915 decembere óta.

1915 végén a Központi Hatalmak nyertek egy további szövetségest, Bulgáriát. Ugyanakkor egy Szerbia elleni offenzíva is sikeres volt, az oszták-magyar csapatok egész Szerbiát és Montenegrót elfoglalták. így 1916-ra a szárazföldi kapcsolat megteremtődött a Központi Hatalmak között, német és osztrák hadianyagot lehetett juttatni Törökországnak és Bulgáriának. Anglia támadása a Dardanelláknál viszont a törökök

92