Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
II. Apai nagyszüleim története és apám fiatalkora
egy vadkacsára. Itt találko2ott mint gyerek az akkor már negyven év körüli Thorma Jánossal, a festővel, aki ugyancsak Berkiéknél volt vendégségben. Apám elmondta, hogy Berki Gyuszi a gimnáziumból átlépett a wiener-neustadti Mária Terézia Katonai Akadémiába, a világ legrégibb és az Osztrák-Magyar Monarchia legtekintélyesebb katonai képzőintézetébe. Az akadémiát három évi kiképzés után mint hivatásos tiszt hagyta el. Az Első Világháború utolsó évében mint hadnagy szolgált különböző frontokon a Cs. és Kir. Hadseregben, amelyet a köznyelv „közös hadseregeként emlegetett. Gyuszi bácsival apám a háború után is kapcsolatot tartott, de erről majd később számolok be. Egy másik, a 20. század elején Kiskunhalason élő rokon létezéséről csak 2003-ban szereztem tudomást. Thorma Béla feltehetően 1890 után született, és a Kiskunhalas melletti Gomba községben töltötte gyermekkorát. Szülei Thorma Kálmán44 és Bíró Zsófia voltak. Thorma Kálmánnak Gombán műlakatos üzeme volt, és ez biztosította négygyermekes családjának a megélhetését. A legkisebb fiú, Thorma Béla a kiskunhalasi református gimnáziumba járt és ott tette le az érettségi vizsgáját. Mivel apja üzeme nyilván jól jövedelmezett, a család külföldi egyetemre küldte tanulni, mégpedig Németország fővárosába, Berlinbe. Thorma Béla beiratkozott az ottani Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára és néhány szemesztert elvégzett. A Berlinben töltött évek folyamán megismerkedett egy helybeli lánnyal Klunther Agnes-sel, akit később elvett feleségül. Az esküvő 1914 elején volt Berlinben. Amikor 1914 nyarán kitört az Első Világháború, Thorma Béla visszaköltözött Magyarországra, Kiskunhalasra és feleségét is magával vitte. Ott született első gyerekük 1914. november 26-án, egy lány, akit Aliz (Alice) névre kereszteltek. A német feleségnek nehéz volt megszokni új környezetét. A változás túl nagy volt, nemcsak egy idegen országba került, de egy lüktető életű világvárosból egy álmos vidéki kisvárosba. Férj és feleség között feltehetően nézeteltérések és feszültségek támadtak, végül a feleség 1917 elején elhatározta, hogy visszaköltözik Berlinbe. A férj Magyarországon maradt. Thorma Ágnes miután visszaérkezett szülővárosába és újra berendezkedett, 1917. május 19-én megszülte második gyerekét, egy fiút, aki a Viktor nevet kapta. A két gyerek, Thorma Alice és Viktor (mindkettőt megismerhettem személyesen is) érdekes és izgalmas történetét majd a továbbiakban mondom el, amikor a Világháború utáni történetről lesz szó. Mint utolsó személyt a (távolabbi) rokonságból, bánóczi Végess Árpádot, szeretném megemlíteni, akin keresztül a Thorma család címereslevelének hollétét sikerült kideríteni. A Tisza partján fekvő Gyenda-pusztán, Tiszagyenda község közelében született 1863-ban. Családjának ott 600 holdas ősi birtoka volt45. Apai ágon nagyszülei 44 Az Írásom elején kimutatott családfán Thorma Kálmán a 9. generációban szerepel. 45 Az Interneten a „http://vfek.vftnk.hu/00000113/adat_39.htm“-lapon a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár”-ban a következőket találtam: „Végess Árpád, bánóczi, dr. cs. és kir. kamarás, földbirtokos (Gyenda-puszta) * 1863. Gyenda. A bpesti egyetemet végezte 1886-ban. 1880 óta gazdálkodik 601 holdas ősi, öröklött birtokán. A közs. képv. test., a várm. thb., az Orsz. kaszinó, a Tiszaröffi kaszinó tagja, a gyendai rk. hitk. világi elnöke. - Leánya: Róza (orvos doktor).” 89
