Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
II. Apai nagyszüleim története és apám fiatalkora
megemlíti, hogy több hónapot a budapesti Magyar Acélárugyár38 Váci utcai tervezőirodájában is töltött. Közeledett az iskolaév vége és intenzíven kezdett tanulni az érettségire. Ehhez a vizs-ga előtti négy héten abbahagyta a rajzolói munkát és magántanárai segítségével kizárólag a tanulással foglalkozott. Az eredmény mégis lett, 1915 májusában sikeresen letette az érett-ségi vizsgát — „bene maturus” osztályzattal — a régi iskolájában, a Lónyay utcai Református Főgimnáziumban. Alig volt kezében az érettségi bizonyítvány, már jelentkeznie is kellett katonai soro-zásra. Itt szolgálatra alkalmasnak minősítették és őszre behívót kapott a Magyar Királyi Honvédséghez. Hiszen a háború közben tovább folyt, és a hadseregek utánpótlásra szorultak, nemcsak fegyverekben, lőszerben és élelmiszerben, hanem katonákban is. Az utolsó év folyamán ugyanis váltakoztak a frontokról érkezett jó és rossz hírek. A közvélemény, akárcsak a Thorma család, lázas érdeklődéssel követte a harcterekről érkező híreket. A rossz hírekhez tartozott 1914 végén a szerbiai hadjárat kudarca: az oszták-magyar hadsereg miután behatolt Szerbiába, kénytelen volt visszavonulni, sőt a fővárost, Belg- rádot is ki kellett ürítenie. A másik rossz hír volt Galícia elfoglalása az oroszok által, akiket csak a Kárpátok gerincein, tehát a magyar határon sikerült nagy veszteségek árán megállítani. Jó hír volt viszont, hogy a Központi Hatalmaknak egy további szövetségest szereztek, mégpedig az Oszmán Birodalmat. A török csapatok azonnal mégis kezdték a támadást ősi ellenségükkel, Oroszországgal szemben, mégpedig a kaukázusi hegyvidéken. A nyugati fronton sem a németek, sem a franciák nem tudtak lényeges eredményt elérni, keleten viszont egy nagy német-osztrák offenzívának sikerült Lengyelországot és Fehéroroszországot elfoglalni (gorlicei áttörés). Súlyos problémát okozott az osztrák-magyar hadvezetésnek azonban Olaszország belépése a háborúba az Antant oldalán. Az olaszok országuk észak-keleti határán támadtak, az Isonzo folyó mentén. Az osztrák-magyar csapatok csak nagy áldozatok árán tudták megállítani a támadást. Ez volt tehát a hadihelyzet 1915 nyarán, apám érettségi vizsgája és katonai sorozása után. Eltökélt szándéka volt mostmár, hogy a mérnöki pályára fog lépni. Ezért rögtön jelentkezett a budapesti Királyi József Műszaki Egyetemen a gépészmérnöki szakra és érdeklődött, katonaköteles lévén és az őszre szóló behívóval a zsebében, van-e mód arra, hogy szeptemberben elkezdje az első szemesztert. Azt a felvilágosítást kapta, hogy a Műszaki Egyetemen a tanulmányok alatt a jelenlét kötelező, tehát nem iratkozhat be, miközben katonai szolgálatát teljesíti. Apámat lehangolta ez a közlés, de nem adta fel az egyetemre való bejutás lehetőségét. Megérdeklődte tehát, melyik egyetemi fakultásra 38 A Budapest Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993) szerint a budapesti Magyar Acélárugyárat 1885-ben alapították. Kezdetben acélrugókat gyártott a MÁV és a hazai vagongyárak számára, gyártmányait azonban rövid idő elteltével Európa valamennyi államába exportálta. Később bővült a termékek spektruma, pl. az érc- és ásványőrlő malmok részére szükséges acélgolyókkal, továbbá autórugókkal, forgattyústengelyekkel és differenciál-alkatrészekkel (fogaskerekekkel). 75
