Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
tettem, hogy „heggem haga!” Zoli bácsi nagyot nevetett, tets2ett neki, hogy milyen röviden és találóan fejeztem ki a véleményemet a furcsa szagú vízről. Kékesen, mint látjuk, sok fénykép készült. A szép nyári napok azonban hamar elmúltak. Augusztus végére a háború elérte az ország határait és a szovjet csapatok már magyar földre léptek. A hadi helyzet ezekben a hetekben ugyanis lényegesen megváltozott. Kiugrási kísérlet és nyilas hatalomátvétel Nagy hatással volt a magyar helyzetre, hogy augusztus 23-án a román király leváltotta a Hider-hű kormányfőt, Antonescu marsallt és fegyverszünetet kötött a szovjetekkel. A szovjet csapatok Eszak-Romániában végrehajtott nagyméretű támadása és a front áttörése után határozta el magát a fiatal Mihály király erre a lépésre. Néhány nap alatt ugyanis két német és egy román hadsereg lett bekerítve. Ezekből a kadanokból csak kisebb egységeknek sikerült a kitörés. A fegyverszünet bejelentése után a román csapatok letették a fegyvert, a németek közül kb. 400.000 szovjet fogságba került. A megmaradt német csapatok állandóan harcolva menekültek a Kárpátok irányába, a magyar határok felé, nagyrészben megsemmisítve nehézfegyvereiket. A román kiugrást követően a német Luftwaffe bombázta Bukarest fővárost. Erre a román kormány hadat üzent az addigi szövetségesének és megtámadta az országban tartózkodó német egységeket. A német vezetőségben ekkor keletkezett zűrzavart használta ki Horthy kormányzó, és kinevezte a Lakatos-kormányt, mint előbb már megírtam. Magyarország legkeletibb része, a Székelyföld, tehát 1944 augusztus végén hadszíntérré vált, mivel szovjet támadóékek egészen a magyar határig törtek előre. A német és magyar csapatok gyorsan védelmi állásokat rögtönöztek, és a szerb határig tátongó többszázkilométeres hézag betömésével voltak elfoglalva. Szeptember elején magyar csapatok behatoltak Dél-Erdélybe is, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a Déli Kárpátok hágóinak szovjet kézbe kerülését. Ezt azonban lekésték, sőt szeptember folyamán a Székelyföldet is ki kellett üríteni. Csak a Keleti Kárpátok északi részében sikerült az ott harcoló magyar 1. hadseregnek a szovjet támadásokat feltartóztatni. A szovjet hadvezetőség ezért átcsoportosította erőit Románia nyugati végébe és új román szövetségeseivel együtt a Bánát sík alföldi területe felől, tehát délkeletről hatolt be Magyarországra. Ez a két-háromszoros szovjet túlerő a német és magyar csapatokat nyugat és észak felé nyomta vissza, október elején már az Alföld északi részéig, míg 312
