Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

is tudjon gyakorolni. A ház és az istálló külső renoválását későbbi időpontra halasztották, egyelőre csak a legszükségesebb javításokat végezték el.

A másik nagy beruházás a hiányzó állatok beszerzése volt, mely 1941 őszéig tartott. 400 Rhode-Island-i csibét és húsz-egynéhány Yorkshire-i sertést vásároltak. Továbbá átvettek kb. húsz mangalica sertést is a bérlőtől. Ezzel az állatállomány megvolt a tervezett sertéstenyésztéshez és a tyúkfarmhoz. Az állatokat Krállék és a sáncpusztán élő munkások gondozták. Sokszor utaztak szüleim 1941 nyarán vonattal Adonyba, ahol lassacskán berendezkedtek, és Szárszóra, ahol felszámolták az ottani berendezést.

Valamelyik szárszói útjukon, mesélte nekem anyám később, Diti meglátott a vonatablakból egy gólyát repülni és elkiáltotta magát:

„Gólya néni, hozzon már nekem egy kisöcsikét!”

A vonatkupéban az utasok Ditire és a szüléimre néztek és nevettek. Szüleim elvörösödtek és ők is (kényszeredetten?) mosolyogtak. Nyilvánvalóan Diti vágyódott egy kistestvér után. Szüleim, akik ugyancsak szerettek volna még egy gyereket, ez élmény után Budapesten orvosismerőseikkel konzultáltak, hogy anyám állapota megenged-e egy további terhességet, hiszen a Diti születése utáni komplikációk miatt korábban eltiltották anyámat egy másik szüléstől. Az orvosi vizsgálatok megállapították, hogy közben anyám szervezete teljesen rendbejött és hogy egy további terhességnek semmi akadálya. Szüleim örültek ennek, remélték, hogy anyám újból másállapotos lesz és Ditinek megjön a régvárt kisöcsike.

Közben a világhelyzet ismét változott és ez kihatással volt Magyarországra is. 1941. június 22-én a német hadsereg meglepetésszerűen megtámadta a Szovjetuniót. A németek gyorsan leteperték a szovjet határvédelmet és a repülőterek bombázásával megsemmisítették a szovjet légierő nagy részét. A támadók rövid idő alatt nagy területeket foglaltak el, és százezres tömegekben ejtettek foglyul szovjet katonákat. A németekkel együtt a finn és a román hadsereg is résztvett a támadó hadműveletekben. A német propaganda azzal indokolta a támadást, hogy ezzel egy szovjet támadásnak vette elejét. A német hadvezetés nyilvánvalóan azt tervezte, hogy egy gyors hadjáratban, egy további „villámháborúban” lerohanja a Szovjetuniót és birtokba veszi annak európai területeit. Magyarországon a közvélemény éppúgy meg volt lepve az újabb német hadjárattól mint a többi országban. Mint a háború után kiderült, a német hadvezetés néhány nappal a támadás előtt tájékoztatta a magyar vezérkart a terveiről, ugyanakkor nem tartott igényt a magyar haderő támogatására. Négy nappal a hadjárat kezdete után, felségjel nélküli repülőgépek bombázták az ország északkeleti részén fekvő Kassa városát, aminek száznál több halálos áldozata volt. A bombarepeszek vizsgálata megállapította, hogy szovjet gyártmányú bombákat használtak a támadásnál. Hogy kik voltak a támadók, arról ma is vitáznak a történészek. Szovjetek és németek egymásra hárították a felelősséget, sőt némely magyar történészek ma a románokra, illetve a szlovákokra is gyanakodnak.

272