Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
Magyarország belép a háborúba Akárhogy is volt, a magyar miniszterelnök, Bárdossy László, 1941. június 27-én bejelentette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval, hivatkozva a kassai bombázásra. Magyarország ezzel belépett Németország oldalán a háborúba. A hadvezetőség hamar összeállított egy gyorsan mozgó magyar hadtestet, amely a Kárpátokon keresztül bevonult szovjet területre és a német és román csapatokkal együtt októberig Ukrajna közepéig hatolt előre. A család tagjait meglepte Magyarország hadbalépése, de egyelőre úgy látszott, hogy az országot és ezzel biztonságukat nem fenyegeti veszély. Remélték, hogy a német hadigépezet fölénye hamarosan győzedelmeskedik a szovjet hadjáratban is. Szüleim mindennapi életüket élték tovább, figyelmüket elsősorban az adonyi tervek kötötték le. Lássuk most, hogy mi történt közben a család egyéb tagjaival az elmúlt évek és hónapok gyorsan pergő eseményei alatt. Az örökség miatti hosszas huzavona után az osztályos egyezség anyám testvéreit is számottevő pénzösszegekhez juttatta. Holzmann Károly nagybátyám, miután visszatért a már említett délvidéki katonáskodásából, nagy energiával látott hozzá mosodaüzeme kiépítéséhez, és az örökségből származó pénzből új, korszerű berendezéseket, gépeket vásárolt, úgyhogy ki tudta bővíteni üzleti lehetőségeit. Gyerekei megnőttek, az idősebbek, Henci és Cini pályát választottak és szakmákat tanultak ki. Károly nagybátyám üzeme eredményesen működött és így családjának anyagi helyzete biztosítva volt. Schäffler Poldika nagynéném az örökségéből származó pénzt férjére, Mátyásra bízta, aki értékpapírokba fektette, valamint értéktárgyakat vásárolt, festményeket, műbútorokat, szőnyegeket, stb. Veje, a német repülőszázados, Hans Ruff, közben az összes addigi harctereken résztvett a harcokban, Lengyelországban 1939-ben, Norvégiában és Franciaországban 1940-ben, Jugoszláviában, Görögországban és Oroszországban 1941-ben. Azonkívül Anglia fölött is volt több bevetése, mind vadászgépeken, mind zuhanóbombázókon. Légiharcban háromszor lelőtték a repülőgépét, de sikerült kiugrania és ejtőernyővel leszállni (szerencséjére nem ellenséges területre). Egy ilyen drámai kaland alkalmával, mesélte anyám, a gépből való kiszállásnál fennakadt a jegygyűrűjével repülőgépének egy kiálló alkatrészén. A kigyulladt gép roncsával együtt zuhant a mélybe. Az mentette meg, hogy saját testsúlya lehorzsolta az ujját a gyűrűn keresztül, így tudott megszabadulni a roncstól és ejtőernyőjével leszállni. A családunk tagjai, budapesti látogatásaik alkalmával, ámulva hallgatták történeteit és nézték az újját, melyből csak egy kis csonk maradt meg. Hansot, a jóképű és szerény repülőt mindenki csodálta O ^r»lt " i • í .inán iiihpa^j-^i, —^j,n»L rokonoknak. Felesége, Júlia, sokat volt ezekben az években szüleinél Mátyásföldön, magával hozta ilyenkor a kis Haraldot, a szőke és kékszemű kisfiát. A képen Schafflerék mátyásföldi villájuk kertjében látjuk: balról a kis Haraldot, mellette Markovich Boriskát, nővérét Schäffler Poldikát és a két Markovich fiút, Öcsit és — az előtérben — Dodót, aki 273
