Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
Néhány hónappal később kitört az újabb európai háború, mely azután a Második Világháborúba torkollott, ami végül mérhetetlen emberáldozathoz, pusztításhoz és szenvedéshez vezetett, és Magyarország számára is tragikus következményekkel járt. Ismét háború Európában 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot. Három nappal később Nagybritannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, és ezzel elkezdődött az a küzdelem, mely hat évig tartott, és egyre több országot rántott bele a háború örvényébe, melyből végül egy új világrend keletkezett. Az Antikomintern Paktum révén Magyarország úgyszólván szövetségese volt Németországnak. Ennek ellenére a Teleki kormány szigorú semlegességet hirdetett a harcoló felekkel szemben, és amikor a német vezérkar a háború kezdetén átvonulási engedélyt kért csapatai számára, hogy Lengyelországot délkelet felől is megtámadhassa, a magyar kormány ezt kereken visszautasította. Amikor néhány héttel később a németek lerohanták Lengyelország nyugati részét, és a szovjetek megszállták az ország keleti részét, lengyel menekültek ezrei gyülekeztek a lengyel-magyar határon, akik nem akartak sem német, sem orosz uralom alá kerülni. A magyar kormány habozás nélkül megnyitotta a határt, és több mint százezer menekült — lengyel katonai és civil személyek — talált menedéket Magyarországon a háború egész időtartama alatt, vagy legalább átmenetileg. A civilek (köztük több ezer zsidó) számára 1940-ben iskolákat, árvaházakat alapítottak (így pl. Magyarországon működött az egyetlen lengyel tannyelvű középiskola az európai kontinensen). A katonáknak segítettek külföldre jutni, ahol a lengyel emigráns hadsereghez csatlakoztak (több mint ötvenezer lengyel katona jutott így, a német kormány tiltakozása ellenére a Közel-Keletre, és aztán Franciaországba és Angliába). 1939 novemberében a Szovjetunió meglepetésszerűen megtámadta Finnországot. Leningrad városának a veszélyeztetettségével indokolva ezt a lépést, holott a valódi cél az egész ország lerohanása és bekebelezése volt. A finn hadsereg sikeres ellenállást tanúsított a túlerővel szemben és a támadó szovjeteknek nagy veszteségeket okoztak. Ezért a szovjetek 1940 márciusában kénytelenek voltak békét kötni, és csak kisebb területi nyereséggel megelégedni. A hatalmas veszteségek és a kis teljesítmény a szovjet hadsereg hírnevét súlyosan megrongálta. Sztálin, a szovjet diktátor, ezért egy átfogó hadseregreformot vitt keresztül, mely szakított a korábbi „forradalmi” szervezettel, és húsz év után újból szigorú fegyelmet, tiszti rangokat és orosz nemzeti jelképeket vezetett be a Vörös Hadseregben. 1940 tavaszán Németország meglepetésszerűen megszállta Norvégiát és Dániát. Röviddel később a német alakulatok gyors hadjáratokban lerohanták Hollandiát és Belgiumot. Ugyanakkor úgy megverték az angol hadsereget Dünkirchennél, hogy annak katonái csak nagy nehezen tudtak a csatornán keresztül hazamenekülni. Végül elképesztően rövid idő alatt legyőzték nagy szárazföldi ellenfelüket, Franciaországot. 261
