Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

V. Szüleim története - A magyarországi évek

A haláláról való gondoskodása ellenére az öreg Soretzben az életösztön nem sorvadt el. Ugyanis 1924-ben Pásst Augusztának egy további gyereke született Soretztől, a kis Endre, vagy „Bandi”, ahogy később szólították 82. Nem sokra rá Soretz megbetegedett és 1925-ben, 81 évesen meghalt. A halálos ágyán azonban, megesküdött Pásst Augusztával és két gyerekét, Babust és Bandit, elismerte mint törvényes utódait és örököseit.

Az újdonsült özvegy, Soretz Endréné, valamint Babus és öccse így egy komoly vagyon örökösei lettek. Nem csak az öreg Soretz gyárát örökölték meg, hanem különböző ingadanokat is, Budapesten, Sárbogárdon és Gödöllőn. A gyárat Soretzné, nem lévén üzletasszony, felszámolta, illetve részekben eladta. A gyártelken pedig az épületeket lakásokká alakítatta át, melyeket bérbe adott, hogy biztosítva legyen egy állandó jövedelem. Soretzné és gyerekei életét pazar jómód jellemezte. Ennek megfelelő nevelésben részesítette két gyerekét.

Galiotti Henci a serdülő bakfis Babussal (ma „tinédzser”-t mondanának) ismerkedett meg korcsolyázás közben 1933-34 körül. A gyerekbarátság az évek folyamán valódi, nagy szerelemmé változott. A szerelmesek sokáig titokban találkoztak, korcsolyázni mentek a Városligetbe, parkokban sétáltak, moziba jártak, egymásnak szerelmet esküdtek, eljegyzésről, házasságról ábrándoztak. Anyáiknak otthon, persze halvány fogalmuk sem volt gyerekeik szerelmi ügyéről.

Érettségi után egy évvel, Henci végre összeszedte bátorságát és bevallotta anyjának, hogy szerelmes egy fiatal lányba, akit el akar venni feleségül. Anyja hallani sem akart fia házasságáról, hiszen ő akkor csak 19 éves volt. Ilyen fiatalon nem szabad megházasodni, gondolta, nem lehet jó házasság belőle. Megtiltotta Hencinek, hogy Babussal találkozzék. Majd elmúlik a gyermekes rajongás, gondolta, és Henci idővel el fogja felejteni Babust.

De Henci nem adta fel tervét, bár kétségbe volt esve, hogy nem láthatja szerelmét. Búskomorságba esett. Jó fiú lévén, nem lázadozott nyíltan anyja ellen, de kétség- beesését sem titkolta. Heteken keresztül bezárkózott, szabadidejében — ha hazaérkezett anyja gyárából — ki sem akart jönni a szobájából, nem evett rendesen, lefogyott, nem akart senkit látni, senkivel sem beszélni. Láthatóan szenvedett, az egész család sajnálta a szimpatikus fiút.

Végül anyja hosszú hónapok után beadta a derekát, és megengedte Hencinek, hogy elhozza Babust látogatóba. A fiatal lány édesanyjával jött el. Henci anyja, Tóth Zoltánné, kellemesen lepődött meg. Babus jólnevelt és feltűnően szép lány, anyja rokonszenves asszony volt. Margit néném azt már különben is tudta, hogy Babus

82 A Soretz család nem mindennapi történetét Vicky Smith-től, sz. Galiotti Viktóriától (Soretz Endre unokája és Galiotti Henci és Babus lánya) hallottam először 1998-ban. Szüleimtől nem értesültem róla. Elképzelhető, hogy Henci és Babus titkolództak a rokonság előtt a részletekkel. Babus szüleinek a viszonya, a köztük lévő nagy korkülönbség és gyermekeik „törvénytelen“ születésének körülményeit az akkori erkölcsi felfogás szerint szégyelnivalónak tartották. Csak idős korukban mesélték el az akkor már felnőtt gyerekeiknek.

249