Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
V. Szüleim története - A magyarországi évek
képem, amely péceli nagyszüleim házának belsejét mutatja. Jellemző különben a képen az apám bal kezében tartott cigaretta, amely sok másik képen is látható — és mutatja, hogy erős dohányos volt. A karácsonyi ünnepek a várható szülés jegyében teltek el. Néhány nappal az ünnepek után anyámat egy magánklinikára vitték (VII. kér., Aréna út 74., a születési anyakönyvi kivonat szerint) és ott december 29-én egy kislány született, Edit nővérem. A klinikán az alábbi fényképfevételek készültek. A felső képen a büszke és boldog szülők láthatók az újszülöttel, az alsón pedig rajtuk kívül anyám két nővére, Galiotti Margit és Markovich Borbála, valamint egy ápolónő, aki tartja a gyereket. A csecsemőt díszes, steppelt és csipkés pólyába burkolták. A képeken apám egyenruhát hord, gondolom a munkahelyéről sietett a klinikába. Különben is szeretett egyenruhában járni, civil ruhát még otthon is ritkán vett fel. A képeken az anyám feje fölött, a falon függő, ósdi fejhallgatók láthatók. Ezek az akkor az u.n. „telefonhírmondó szolgálat”-hoz tartoztak, amely a dróthálózaton keresztüli rádióhallgatást tette lehetővé. Ez a drótnélküli rádiót megelőző szolgáltatás akkor Budapesten még nagyon el volt terjedve és a kórházakban is felszerelték, a páciensek szórakoztatására, illetve tájékoztatására. A szülés nehéz volt, bonyodalmak léptek fel, anyám sok vért vesztett. Mint később mesélték nekem, a szülés után néhány héttel az orvosok egy műtétet tartottak szükségesnek, mert a szülészek valamilyen rendellenességet fedeztek fel. A műtét folyamán, mint mondták, egy nagyméretű cisztát találtak az anyaméh mellett, amelyet eltávolítottak. Ezután az orvosok szigorúan eltiltották anyámat egy további terhességtől, azzal érvelve, hogy szervezetének hosszú időre lesz szüksége arra, hogy rendbejöjjön. Szüleim tudomásul vették az orvosi előírást, nővérem egyenlőre az egyetien gyermekük maradt. 207
