Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

IV. Anyai nagyszüleim története és anyám gyerekkora

lásnak nem tudtak örülni az emberek. A román csapatok bevonulását az elmúlt hetek megpróbáltatásaitól elcsigázott lakosság némán fogadta. A románok nem mint felszabadítók viselkedtek, hanem mint egy legyőzött ország megszállói. Rögtön hozzá is láttak a megbukott Tanácsköztársaság tulajdonát képző vagyontárgyakat elkobozni. Birtokukba vették az élelmiszerkészleteket éppúgy mint minden mozgatható tárgyat, amely állami tulajdon. Amit maguk számára használhatónak tartottak elszállították Romániába.

Közben augusztus 6-án új magyar kormány alakult Friedrich István miniszterelnök vezetésével. Friedrich nemzeti érzésű politikusként esküdt ellensége volt a megbukott prole-tárdiktatúrának, amelynek ideje alatt rejtőzködnie kellett. Friedrich első dolga volt érvényteleníteni a Tanácsköztársaság minden rendeletét. Azonkívül igyekezett megakadályozni a román katonaság rekvirálásait és biztosítani a lakosság ellátását. Mivel Friedrichnek gyára volt Mátyásföldön, jó ismerőse volt nagyapámnak.

Nagyapám a proletárdiktatúra bukása után rögtön megjelent a Kisstáció/Flunyady utcai üzemében — ahonnan az egykori munkástanács eltűnt — és birtokba vette újra az előzőleg államosított üzemét. Ezt pont jókor tette, mert már megjelentek román tisztek, akik el akarták kezdeni az üzem gépeinek leszerelését és elszállítását mint egy állami tulajdonban lévő üzem felszerelését. Nagyapám tiltakozott és kijelentette, hogy a gépek az ő magántulajdonát képezik. Továbbá közölte a románokkal, hogy panaszt fog tenni Friedrich Istvánnál, az új miniszterelnöknél, ha nem hagyják el rögtön a gyár területét. Erre a román tisztek duzzogva elmentek. A románok a magántulajdont kénytelenek voltak tiszteletben tartani, de ha nagyapám nem lép fel ilyen erélyesen, akkor a gépeket elviszik, mint egy állami gyár berendezését.

Különben ismeretes, hogy a román megszállókkal szembeni erély megakadályozhatta értékes tárgyak elvitelét, illetve elrablását. Ilyen eset volt az amerikai Bandholtz tábornok fellépése a román fosztogatókkal szemben. Erről több az akkori történelemmel foglalkozó mű beszámol. Bandholtz tábornok mint az amerikai Antant misszió főnöke tartózkodott Budapesten és néhány nappal a románok bevonulása után a Nemzeti Múzeum előtt meglátta, hogy román katonák ládákat cipelnek ki az épületből és a múzeum előtt várakozó teher-autókra készülnek rakni. Bandholtz odament, kinyittatott egy ládát és látta, hogy abban múzeumi tárgyak vannak. Az amerikai tábornok dühbe gurult, berohant a múzeumba és állítólag lovaglópálcájával kergette ki az épületből a fosztogató románokat, akik a magyar nemzet történelmi értéktárgyait akarták eltulajdonítani.

Nagyapám üzemét érintő sikeres mentőakciója után beszámolt erről ismerősének, Friedrich István miniszterelnöknek, aki gratulált neki bátor fellépéséhez. Továbbá közölte vele, hogy a románok a Mátyásföld határában fekvő Ehmann-telepi nagy állami gőzmosóüzemet mint állami tulajdont le akarják szerelni és a gépeket Romániába szállítani. Friedrich megkérte nagyapámat, hogy menjen oda és közölje a románokkal, hogy ez a gyár is az ő tulajdona, akkor talán el lehet kerülni annak elvesztését. Nagyapám ezt megtette és sikerült neki a rekviráló románokat meggyőznie, hogy a gyár az ő tulajdona.

181