Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
IV. Anyai nagyszüleim története és anyám gyerekkora
Nagyapám üzleti pályája eléri tetőfokát Vessünk egy pillantást a mosodaÜ2emre és nézzük meg, milyen fejlődés volt az utolsó években. Az üzletfejlesztés 1906 és 1910 között tovább haladt, mivel nagyapám új módszereket használt mind a piac jobb kihasználására, mind a gyár teljesítőképességének fokozására. A számára elérhető piacot azzal próbálta bővíteni, hogy egyrészt új fióküzleteket, illetve felvevőhelyeket nyitott a város különböző kerületeiben, másrészt igyekezett kedvező üzletfeleket szerezni. Ilyenek voltak pl. olyan kórházak, nagy orvosi rendelők, valamint vendéglátóipari létesítmények (vendéglők, éttermek, szállodák), továbbá irodák és hivatalok, amelyeknél jelentékeny mennyiségű szennyes ruha akadt, de maguk nem rendelkeztek saját mosodaüzemmel. Itt jelentős szerepe volt az árképzésnek és a speciális ajánlatoknak, amelyekkel a tehetős ügyfeleket meg tudta nyerni. A felvevőhelyekről a gyárba szállítást meg kellett szervezni, és ennek érdekében szállítóeszközöket kellett teremteni. A felvevőhelyeket felügyelni kellett, valamint egy könyvelési és számviteli rendszert kifejleszteni. Nagyapám viszont nemcsak a gépesítést és a piacnövelést tartotta fontosnak, hanem kísérletezett új anyagokkal is, mosószerekkel, tisztítókkal és keményítőkkel. így pl. kifejlesztett az akkor divatos keménygallérok számára egy speciális keményítőszert, amely különösképpen megkeményítette a gallérokat, mégpedig tartósan, úgyhogy a gallért hosszabb ideig lehetett használni. Ez a módszer komoly előnyt biztosított a versenytársaival szemben, mert azoknál a gallérok néhány órával a használatbavétel után jelentékeny mértékben elvesztették a keménységüket, míg a nagyapám által szállított gallérok egész nap megtartották eredeti formájukat. Nagyapám az általa feltalált és csak a saját üzemében használt új keményítő szert „maszat”-nak nevezte el. Ugyanakkor a gyárüzemet fel kellett szerelni modern műszaki eszközökkel, mivel nem lehetett a megnövekedett munkamennyiséget pusztán kézi erővel elvégezni. Nagy, mechanikus meghajtású mosógépeket, szárítókat és mángorlógépeket szereltek fel a gyárban. A gépek meghajtását egy hatalmas gőzgép végezte, amely transzmissziós szíjakkal hajtotta a többi gépet. Nagyapám annak érdekében, hogy a legkorszerűbb gépeket megismerhesse és alkalmazhassa, évente többször meglátogatta a megfelelő iparvásárokat, így elutazott a nemzetközi iparkiállításokra, pl. Bécsbe, Brünnbe vagy Lipcsébe. Ebben az időszakban megközelítette a gyárban foglalkoztatott munkások száma a százat, akiknek irányítására és felügyelésére megbízható előmunkásokat kellett alkalmazni. Nagyapámnak sikerült mindezeket a feladatokat üzleti érzékkel és szívós energiával elvégezni, és amellett állandóan azon törte a fejét, miképpen fejlesztheti tovább az üzletet. Azonkívül további ingatlanokat is vásárolt, mind pénzbefektetési, mind üzemfejlesztési meggondolásból. A megvásárolt házak többnyire a Józsefvárosban voltak, általában a Hunyady utcában. így ezeket az új szerzeményeket mindjárt a gyár területének a bővítésére lehetett felhasználni. Persze a munkánál nem mindig ment minden simán, balesetek is előfordultak a gyárban (különösen a nagyteljesítményű gépek kezelésénél), munkások olykor megsérültek. Ilyen esetben nagyapám gondoskodott orvosi 161
