Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

IV. Anyai nagyszüleim története és anyám gyerekkora

tos orvosi és szanatóriumi számlák igen magasra nőttek a betegség hónapjaiban, hiszen akkor még nem létezett betegbiztosító és az orvosoknak készpénzzel kellett fizetni. Nagyapám végül is kénytelen volt eladni egyik házát a Hunyady utcában, amelyet csak röviddel előtte vásárolt meg, annak érdekében, hogy az üzemet kibővítse. Rövidre rá egy további házára kellett magas kölcsönt felvennie, hogy az orvosi számlákat ki tudja fizetni. Majdnem olyan helyzetbe estek vissza, mint amilyenben voltak, amikor az üzemet beindították. Kisgyerekük meggyógyulása viszont nagyszüleim számára mindennél fontosabb volt és hogy ezt elérjék, nem sajnáltak semmilyen áldozatot. Margit betegsége komoly anyagi gondokat okozott és egy időre akadályozta a nagyszüleim üzleti terveit. Szívós munkával, takarékossággal és új üzleti ödetekkel átvészelték a nehézségeket.

Két évvel később, hála nagyszüleim erőfeszítéseinek, már megint virágzott az üzlet, nagyapám visszavásárolta az eladott házat, kifizette az adósságokat, bővítette az üzemi felszerelést és új munkásokat vett fel. Ez időben készülhetett az alábbi kép a családról.

Az 1906 körül felvett fénykép polgári jómódot tükröz. Nagyszüleim magabiztosan néznek a fényképezőgépbe, Károly kb. 17 éves fiatalember, Poldika 15 éves bakfis és Margit 9 éves kislány.

Károly sajnos nem mutatott nagy érdeklődést sem az iskola, sem a szülei üzeme iránt, mesélte édesanyám. A polgári iskola elvégzésével befejezte a tanulást, nagyapám nem tudta rábeszélni a továbbtanulásra. Az üzemben talált alkalmazást, de sem a gyárban, sem az adminisztratív munkáknál nem mutatta azt a szorgalmat, fegyelmet, elhatározottságot és munkakedvet, amelyet nagyapám elvárt volna tőle. Nagyapám Károlyt természetesen abból a szemszögből vizsgálta, hogy egyetlen fiúgyermeke alkalmas lesz-e igényesebb feladatokra és majdan, mint utód, az üzem vezetésére. Károly viszont inkább szórakozással, játékkal, mulatozással, egyszóval „csavargással” töltötte idejét, amit mint gazdag szülők fia, mint gondolta, megengedhetett magának.

159