Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

IV. Anyai nagyszüleim története és anyám gyerekkora

Nagyapám azt válaszolta: „A feleségem mossa és tisztítja őket.” Erre a főnök: „Hajlandó lenne-e a kedves felesége az én galléraimat is kezelésbe venni?” Állítólag így kezdődött el a megbízásos mosás, vasalás, amely aztán az önálló mosodaüzemhez vezetett.

Akárhogyan is volt a kezdet, az üzlet mindenestetre beindult, de az első egy-két évben nagyszüleim egyedül végezték a munkát, nem sajnálva erejüket, egészségüket. Hetenkint hétfőtől szombatig, sokszor napi 12-14 órát kellett dolgozniuk. Mindketten együtt végezték a mosást (ruhák beáztatása, főzése, súrolása és dörzsölése mosódeszkán, keményítése, szárítása stb.).

A megmosott ruhák vasalása elsősorban nagyanyám dolga volt. Nagyapám feladatát közben az üzleti ügyelet valamint esetleges szállítások, hivatalos utak, stb. alkották.

Kemény munkával megkeresték kis családjuk számára a megélhetést és lassacskán szerény jólétre tudtak szert tenni.

Abból az időből, talán 1894-ből szár- mazhatik ez a fénykép, amely gyerekeiket,

Károlyt (szőrmekucsmában) és Poldikát (biedermeier stílusú kalapban) mutatja, kb.

Öt, illetve három éves korban.

A munkamennyiség ezekben az években folyamatosan nőtt és ennek több oka volt. Az egyik az volt, hogy nagyszüleim jó minőségű munkát végeztek, megbízóik megelégedésére, akik nyilván továbbajánlották őket ismeretségi körükben. A másik ok a lakosság életszínvonalának általános emelkedése volt ezekben az években, ami egyre szélesebb körök számára fejlesztette ki az ilyen szolgáltatások iránti igényt. Azonkívül a főváros lakosságának a nagyméretű növekedése is megsokszorozta az ezket igénylők számát. Emiatt nagyszüleim már nem tudták a munkát maguk elvégezni, hanem hamarosan személyzetet kellett alkalmazni. Eleinte egy-egy mosónőt vagy segédet vettek fel napszámba, de kb. 1896-ban már néhány fix állásban dolgozó alkalmazottja is volt az üzemnek, elsősorban női segédmunkások, mosónők.

1896 egyébként fontos év volt Budapest és lakossága történetében. A főváros Magyarország fennállásának ezredik évét ünnepelte. A magyarok kelet felől vándorolva, 896-ban vették birtokba a Kárpát-medencét és telepedtek le itt véglegesen. Az ezer év előtti honfoglalás emlékére rendezték 1896-ban a nagyszabású Millenniumi Ünnepségeket. Ilyen jubileummal, egy ezer évig tartó szakadatlan királyi államisággal csak kevés ország tudott dicsekedni. Már az ünnepségeket megelőzően nagyszabású városrende151