Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
IV. Anyai nagyszüleim története és anyám gyerekkora
zési munkálatok folytak: 1894-ben Budapest leghosszabb és legelegánsabb sugárútját, az Andrássy utat, teljes hosszában feltörték és a Siemens-cég megépítette az európai kontinens első földalatti vasútját a város közepéig (addig a világon csak Londonban létezett földalatti elektromos vasút). Az Andrássy út végén pedig egy nagyszabású teret létesítettek, a mai Hősök terét. Hatalmas bronz emlékművek örökítették meg a hét vezér lovasszobrával a honfoglalást. Egy félkörű oszlopcsarnok a magyar történelem nagy királyainak alakjait ábrázolja. A tér középpontjában egy 36 méteres kőoszlopon Gábriel arkangyal bronzszobra látható. A Hősök terének két oldalára díszes épületek kerültek, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. Mindkettő bejárata antik görög templomok oszlopsoraira emlékeztet. A Hősök tere mögött az addig vadászterületnek használt kiserdőben 1,5 négyzetkilométer nagyságban elegáns parkot alakítottak ki, a Városligetet, amelyben 1896-ban a Millenniumi Emlékkiállítást helyezték el. A parkban számos kiállítási csarnokot és az erdélyi Vajdahunyad várának másolatát építették fel. A Millennium évében nagyszabású ünnepségeket rendeztek, amelyek során a királyi pár jelenlétében megnyitották az „Ezredéves Kiállítást” a Városligetben és megindították az új földalatti vasutat. Továbbá felvonulásokat, katonai díszszemléket, istentiszteleteket, tűzijátékokat, stb. rendeztek. Budapest egész lakossága résztvett az ünnepségeken, amelyek hónapokon keresztül zajlottak. Természetesen a Holzmann család is figyelemmel kísérte és élvezte a ünnepségeket, amelyek Budapest jelentőségét emelték. Büszkék voltak, hogy egy ilyen fontos és szép város polgárai lehetnek. A millennium évében és utána is a Holzmann család üzeme tovább bővült és fejlődött. Nagyapámnak növelnie kellett mind az üzem személyzetét, mind a munkaterületet és a munkaeszközöket. Egyre több alkalmazottat kellett felvenni, új felszerelést beszerezni (mosókádakat, kályhákat, kézzel hajtott mosógépeket, stb.) és az üzemhelységet is bővíteni. A 1890-es évek második felében nagyszüleiül megvásárolták a földszintes házat, amelyben a műhely volt elhelyezve és amelyet egyelőre lakásnak is használtak. Nagyapám első házát Edit nővérem 1990-ben mutatta meg a Vajdahunyad utcában, és amikor 2004-ben Pesten jártam, lefényképeztem és így a mellékelt képen a mai állapotában látható. A Vajdahunyad utcát nagyszüleim idejében Hunyady utcának hívták, csak később kapta új nevét, feltehetően a 1940-es években. Rövidre rá nagyapám megvásárolt egy további házat a Hunyady utcában, amelynek egy emelete volt, valamint egy nagy udvara. A házban több lakás volt és a család átköltözött a legnagyobb emeleti lakásba (ezt Edit nővérem mesélte, amikor 1990-ben együtt jártunk a Vajdahunyad utcában és akkor ő megmutatta nekem ezeket a házakat), azon152
