Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

I. A Thorma ősök

tintával van írva). Rajta kívül fia (ugyancsak István), valamint testvérei (Márton és Ambrus) és felesége (Erzsébet) nyerték el a nemesi rangot.

Az adományozás okáról csak annyi olvasható ki az okiratból, hogy „állandó hűsége és hasznos szolgálatai” alapján nyeri el a nemesi rangot Thorma István. Ezután a megállapítás után kitér az okirat arra, hogy az említett személyek felvételt nyernek Magyarország nemesei közé, amely joggal Thorma István valamennyi törvényes örököse „örök időkre élhessen és bírhasson”.

Az okmány továbbá közli egy nemesi címer adományozását, amit a címerkép pontos szóbeli leírása követ. A nemeslevél bal felső sarkában a címer színes képe látható, amint erre az okmány is utal. A leírás minden részletben egyezik a színes ábrázolással, kivéve azt, hogy a címerpajzs alsó részében ábrázolt feketeszínű griffmadár a jobb oldalról a bal oldalfelé, míg a leírás szerint „a pajzs jobb oldala felé fordulva átrepül”. Ez azonban helyes a heraldika törvényei szerint, mert ott a címerviselő szemszögéből (aki a címer mögött helyezkedik el) történik a címer leírása. Viszont furcsa, hogy az említett feketeszínű, repülő griffmadárnak nincsen szárnya (ellentétben a címer tetején, a sisakból kiemelkedő griffel, amelynek igencsak jól látható szárnya van), úgyhogy inkább oroszlánnak fest és nem griffnek. A címeren látható jelképeket — hold és csillag, rohanó folyó, repülő griffmadár — számomra, aki a heraldikában járatlan vagyok, nehéz lenne értelmezni. A szőlőfürt azonban, amelyet a címer tetején látható griff a karmaiban tart, azt a következtetést engedi meg, hogy a nemességet nyerő Thorma István szőlőtermesztéssel foglalkozhatott.

Megemlítendő az a körülmény is, hogy a címert egy oszlopos íves építmény veszi körül, amelyen különböző koronás címerek láthatók. A bal felső oldalon Magyarország címere, míg a jobb felső oldalon Dalmácia (három koronás férfifej), a bal oszlopon Horvátország (piros-fehér sakktábla), a jobbik oszlopon meg Szlavónország (bal oldal felé ugró nyest) címerei helyezkednek el, mint a Magyarországhoz csatolt „Részek” jelképei.

Ezek a címerek még egyszer kiemelik azt a tényt, hogy II. Ferdinánd a nemességet magyar királyi mivoltában adományozza, mivel a fenti címerek a Magyar Szent Koronához tartozó királyságokat jelképezik. Továbbá a Thormák címere fölött, az ív közepén egy kis ovális címerpajzs látható a képen, a koronás kétfejű sassal, a Német-Római Szent Birodalom jelképével. Ez feltehetően arra utal, hogy az adományozó magyar király egyúttal a Birodalom uralkodója is. Mint császár, rangban magasabb mint a magyar király.

A címer pontos leírása után következnek a címer használatára vonatkozó utasítások. Ezek részletesen ismertetik, hogy milyen alkalmakkor lehet a címert viselni, illetve milyen tárgyakat szabad a címerrel díszíteni. Itt megjegyzendő, hogy az okmány szerint a címer-használat lovagi tornákra is vonatkozik. E párviadalok rendezése a nemeslevél kiállításának ideje előtt már kb. száz éve megszűnt. Ez a körülmény azonban azt is mutatja, hogy a nemesség a középkori lovagi rangot váltotta fel, tehát a nemesek az újkorban a lovagok utódjainak számítottak. A nemeslevél ezután mégegyszer hangsú14