Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

II. Apai nagyszüleim története és apám fiatalkora

határvárosaiba, illetve fővárosaiba. Ez különösképpen vonatkozott Bécsre, amely várost ismételten ilyen ügyekben meglátogatta.

1925-től, írja apám, „a VIII. kerületi rendőrkapitányságon mint a m. kir. Belügyminiszter által kinevezett kihágási büntetőbíró” teljesített szolgálatot. Később ugyanebben a minőségben a IX. kér. kapitányságon volt beosztva. A büntetőbírói tevékenység a magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) egy sajátosságán alapszik. A Btk.51 t.i. három féle bűncselekményt különböztetett meg. A legsúlyosabb a bűntett, a közepes a vétség és a legenyhébb a kihágás. Bűntettek és vétségek ügyében törvényszéki bírók voltak hivatva ítélkezni, kihágások esetében viszont jogvégzett rendőrtisztek állapították meg a vádlott bűnösségét és a büntetés mértékét. A magyar Btk. kihágásokkal foglalkozó része 11 fejezetet és 145 paragrafust foglal magába52. Ezek megnevezik az egyes bűncselekményeket és a kiszabandó büntetéseket. Az utóbbiak 60 napi elzáráson és 300 forint pénz- büntetésen nem haladhattak túl (1879-ben). Az érdekesség kedvéért felsorolok néhány, a Btk.-ban megnevezett kihágást:

— az állam felségjeleinek a meggyalázása,

— illegális fegyvertartás,

— rágalmazás, sértegetés

— hatósági személy megsértése,

— engedély nélküli felvonulás,

— vallásos tisztelet tárgyainak meggyalázása,

— pénz és értékpapírok hamisítása, hamis pénz forgalomba hozatala,

— okmányhamisítás,

— csavargás (lakhely és foglalkozás nélkül),

— engedély nélküli koldulás,

— záróra megszegése,

— verekedés nyilvános helyen (testi sértés nélkül),

— csendzavarás ill. oktalan vészjelterjesztés,

— közszemérem megsértése (pl. öltözet nélküli fürdés),

— részegség nyilvános helyen,

— szerencsejáték nyilvános helyen,

51 A magyar jogrendszerről Interneten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának (ELTE-ÁJK) a honlapja („http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt“) ad felvilágosítást. Itt a jogtörténetfejezetben a korábbi törvénykönyvek tartalma is megtalálható. Az első magyar Btk. 1878/79-ben lépett érvénybe és (többszöri újítás után) 1945-ig érvényben volt. A bűncselekmények típusairól ez a Btk. a következőket állapítja meg: „A három bűncselekményi típusra tagolódó osztályozás alapja a cselekmény súlya, vagyis a megsértett jog jelentősége, a sértés súlya, az okozott kár és a társadalmat fenyegető veszély mértéke volt. Bűntettként definiálta a kódex azokat a szándékos jogsértéseket, amelyek ennek megfelelően súlyosabbak voltak. Vétségek kategóriájába sorolta a kisebb súlyú szándékos valamint a gondatlanságból el- követettet büntetendő cselekményeket. A kihágásokat az különböztette meg a bűntettektől és vétségektől, hogy azt a jogalkotó többségében nem valóságos jogsértésként értékelte, hanem a jogsértés megelőzésére alkotott törvények megsértéseként. Ennek szellemében a kihágást az is megkülönbözteti a bűntettől és vétségtől, hogy míg ezek kezelése represszív, a kihágás jellege kifejezetten preventív.“

52 A kihágásokkal foglalkozó Btk-részt az 1879:40. törvénycikk léptette életbe. Tartalma megtalálható az ELTE-AJK honlapon:

„http://www.ajk.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/1879-40.htm“

118