Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
II. Apai nagyszüleim története és apám fiatalkora
rosból eltávolították, illetve egységeiket feloszlatták. Megbüntetve azonban alig lett valaki. Az ú.n. „fehérterror” halálos áldozatainak számát a mai történészek 200-300-ra becsülik48. A kormányzóválasztásnál az egyeden esélyes jelölt Horthy Miklós, a hadsereg főparancsnoka volt. A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén megválasztotta Magyarország Kormányzójának és ezzel elkezdődött a nevéhez fűződő majd negyedszázados korszaka a magyar történelemnek. Március közepén apám ismét szabadságot kért a rendőrségnél, hogy felkészülhessen a jogi államvizsgára. A következő három hónapban kizárólag a tanulással volt elfoglalva. Mint mesélte, ezalatt az idő alatt jóformán ki sem mozdult szülei péceli házából. Június elején kezdődtek a vizsgák a budapesti egyetem jogi karán. A részleteket nem ismerem, de apám szerencsésen túlesett rajtuk, és 1920. június 20-án megszerezte az jogi és államtudományi végbizonyítványt. Ugyanakkor államtudományi doktorrá is avatták, miután letette az előírt szigorlatokat, és néhány héttel előbb leadta a doktori disszertációját a közjogi tanszéken. Kérdésemre, hogy mi volt a doktormunkája címe, azt válaszolta „A nők közhivatalokban történő foglalkoztatásának jogi következményei”, a terjedelme 50-60 lap volt. Apám tehát röviddel 23. születésnapja előtt megszerezte doktori diplomáját. Ha meggondoljuk, hogy ez olyan öt év alatt sikerült, melynek legnagyobb részét katonai és később rendőri szolgálatban töltötte, évekig távol az egyetemtől, akkor ez óriási teljesítmény, még akkor is, ha a vizsgáztató professzorok feltehetően jóindulattal tekintettek a fiatal vizsgázóra. Apám boldog volt, szülei meg büszkén újságolták barátoknak, rokonoknak a nagy eseményt. A pályaválasztás kérdése már előzőleg eldőlt. Apám elhatározta, hogy a rendőrségnél marad. Egyrészt tetszett neki eddigi tapasztalatai alapján az ottani feladatok sokoldalúsága, másrészt a háború utáni Magyarországon nem volt nagy választék más pályákban. Közben fontos események történtek. Párizsban 1920 januárja óta folytak a béketárgyalások. Az Antant békefeltételei rendkívül súlyosak voltak a vesztes országok számára. Németországnak, Ausztriának, Magyarországnak, Bulgáriának és Törökországnak óriási területekről kellett a győztesek javára lemondani. Amellett súlyos kárpótlásokat kellett teljesíteni, melyek vészes károkat okoztak a vesztes államok anyagi és gazdasági helyzetének. Ilyen károk voltak pl. galoppírozó infláció és a lakosság általános elnyomorodása. A győztesek is tudatában voltak feltételeik könyörtelenségének. A francia hadsereg főparancsnoka, Foch marsall meg is jegyezte: „Ez nem béke, ez egy fegyverszünet húsz évre!”49 1920. június 4-én a Párizs melletti Trianon kastélyban az Antant képviselői ráerőszakolták Magyarországra a békeszerződésnek nevezett diktátumot. Az ország számára 48 Az 1949-től 1989-ig tartó kommunista korszak történetírása az áldozatok számát több ezerre tette. 49 Foch marsall jó prófétának bizonyult, a 2. Világháború 1939. szeptember 1-jén tört ki. 113
