Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)
II. Apai nagyszüleim története és apám fiatalkora
ez rendkívül nagy csapás volt. Területének 72%-át, lakosságának 64%-át vesztette el. A magát magyarnak valló lakosságából csak 66%-a maradt meg az új kis Magyarország határain belül, 34%-a szét lett osztva a szomszéd államokra. Tehát minden harmadik magyar került idegen uralom alá, Csehszlovákiába, Romániába és Jugoszláviába, ahol a magyarok elnyomott kisebbségi sorsba kerültek. Az említett három fő haszonélvező államon kívül Ausztria, Olaszország és Lengyelország is kapott kisebb magyar területeket. A Wilson elnök által hirdetett magasztos elv, amely a népek önrendelkezését ígérte, a magyar nép egyharmada számára nem érvényesült. A népszavazás igazságos eszközét a győztes hatalmak a vitás területeknél nem akarták alkalmazni (az egyeben esetben ahol népszavazást engedélyeztek Sopron városa volt, a lakosság azonban a Magyarországhoz tartozást választotta, holott a lakosság többsége a német kisebbséghez tartozott). Az új határokat nem etnikai alapon vonták meg, hanem politikai, gazdasági és földrajzi szempontok érvényesültek. Ilyen módon olyan területeket is szakítottak ki az ország testéből, amelyeken a magyarság zárt tömbben élt. A határokat mindenhol úgy állapították meg, hogy közvedenül az új határ másik oldalán színmagyar lakosság volt található. Az igazságtalan békeszerződés mélyen felháborította és kétségbeej tette a magyar népet. De védekezési lehetőség nem volt, ezért a kormánynak el kellett fogadnia a feltételeket és a parlamentnek ratifikálni kellett a szerződést. A trianoni békeszerződésnek súlyos gazdasági és szociális kihatásai voltak. Az elszakadt területeken volt ugyanis az ország bányáinak és gyárainak a nagy része, amelyek immár a magyar gazdaság számára elvesztek. Ugyanakkor ezekről a területekről tízezerszámra özönlöttek át a megmaradt Magyarországba a volt magyar állami tisztviselők, katonatisztek, rendőrök és tanárok, akiket az új uralom magyar érzelmeik miatt nem tartott megbízhatóknak és ezért nem akarta őket tovább foglalkoztatni. A kiutasított illetve elűzött embereken kívül, rengeteg magyar önként költözött át a megcsonkított országba. Ezek nagy részben értelmiségiek voltak, ügyvédek, orvosok, mérnökök és művészek, akik inkább a menekültek nyomorúságos életét vállalták, mint hogy idegen uralom alatt kelljen élniük. A menekülteket a tönkrement ország nem nagyon tudta támogatni. Budapest pályaudvarain a menekültek ezreinek hosszú évekig vasúti kocsikban és tehervagonokban kellett lakniuk. A kikényszerített trianoni békeszerződés aláírása után a magyar külpolitika legfőbb céljának a békeszerződés békés úton történő revízióját tűzte ki. Ezt a célt népszavazás114
