Thorma Gábor: A Thorma család krónikája - Thorma János Múzeum könyvei 36. (München-Kiskunhalas, 2012)

II. Apai nagyszüleim története és apám fiatalkora

angolok és franciák többszöri sürgetésére a románok novemberben elhagyták Budapestet, ahová a Nemzeti Hadsereg röviddel utána bevonult.

A főváros polgárai többségükben örültek a változásnak. A kommunista felfordulás kaotikus hónapjai és a lealázó román megszállás után az emberek remélték, hogy a rend ismét helyreáll. Ez elsősorban a polgárságra és a középosztályra volt érvényes. A munkásság, a kisemberek ebben a kérdésben meg voltak osztva, részben reménykedtek, hogy helyzetük javul, részben féltek az új hatalomtól.

Új koalíciós kormány alakult, amelynek miniszterei a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából (KNEP), a Kisgazdapártból, a liberális Demokrata Pártból és a Szociáldemokrata Pártból származtak. Huszár Károly, a KNEP alelnöke lett a miniszterelnök. Az új kormányt a Budapesten tartózkodó Antant-képviselők elismerték, és 1919 decemberében el is távoztak Magyarországról. Az új kormánynak a legfontosabb teendője volt, hogy megteremtse és biztosítsa a főváros éhező és fázó lakosságának az ellátását.

Apám december elején jelentkezett a budapesti rendőrfőkapitányságon. Ott már folyt a közrend biztosítására az új karhatalom szervezése. Sok rendőr jelentkezett, akiket a vörösök elbocsájtottak, de az új rendőrségbe sok „vörösőr”-t is átvettek, akik nem kompromittálták magukat a proletárdiktatúrában. Mivel apám nem teljesített szolgálatot a proletárdiktatúra idején, minden további nélkül átvették az új rendőrségbe. Mint díjnok egyelőre megint a bűnügyi osztályra került az árdrágításokkal foglalkozó részlegbe. Megbeszélte feletteseivel az egyetemi tanulmányai folytatásának a tervét, és azok beleegyeztek, hogy fontosabb előadásokra bejárhasson az egyetemre. Azonkívül megígérték, hogy tavasszal megint szabadságot kap, hogy letehesse az államvizsgát. Felettesei továbbá közölték vele, hogy az elkövetkező két évben a főkapitányság különböző osztályaira, valamint kerületi kapitányságokra lesz beosztva, hogy megismerje a rendőrszakma munkaterületeit.

Gondolom, itt hasznos lehet a magyar rendőrség akkori szervezetét röviden ismertetni és egy pár fogalmat tisztázni, amelyekkel a továbbiakban többször találkozni fogunk.

A rendfenntartás állami feladat, ezért a rendőrség is állami szerv, melynek alpvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. Magyarországon két fegyveres testületre bízták ezeket a feladatokat: a rendőrségre a városokban és a csendőrségre a vidéken. Mindkét szerv feje a belügyminiszter volt, helyettesei meg az országos rendőrfőkapitány és a csendőrség főfelügyelője. A csendőrség egy katonailag szervezett hatóság, a rendőrség viszont polgári intézmény volt. Őrségi személyzete azonban katonás fegyelem alatt állt és egyenruhás szolgálatot végzett. A rendőrség két részre oszlott, az „intéző” és a „végrehajtó” rendőrségre. Az előbbi alkotta a tulajdonképpeni rendőrhatóságot, ennek „fogalmazói kar” volt a neve, az utóbbi annak közegeit és ezt „felügyelői kar”-nak hívták. A fogalmazói karban csak jogvégzett rendőrtisztek szolgáltak, a rangfokozatok segédfogalmazó, fogalmazó, kapitány, tanácsos, főtanácsos és főkapitány voltak. A felügyelői karban érettségizett rendőrtisztek szolgáltak, a rangfokozatok:

109