Ván Benjámin: Szilády Áron élete - Thorma János Múzeum könyvei 35. (Kiskunhalas, 2012)
Szilády Áronról
Szilády választásai nagy lelkesedéssel történtek. Egyszer is valamelyik élclap, vagy a „Borsszem Jankó”, vagy az „Üstökös” tréfás képet is hozott, még pedig a lap első oldalán. A kép fölirása: „Szilády Áron választói között.” A képen Szilády a templomajtóban áll s egymást törő, taposó asszonyok tolonganak körülötte, hogy csókot adjanak Szilády kézfejére. Szilády a kezét nyújtja is feléjük. A kép alatt csak ennyi a szöveg: „íme, még most is csodát tud tenni Áron vesszeje!” E csipkelődésnek alapja nem volt, legföljebb Szilády rendkívüli férfias ereje s szépsége, amiből ezt következtették, hogy Szilády az asszonyok ideálja lehet, varázsos népszerűségének ez a titka. Képviselőségéről csak néhányszor tett említést. Egyik esetben elmondta az ekkori követválasztások romantikáját. Minden képviselő fölvitte a választása alatt keletkezett kortesnótákat, a sajátját éppen úgy, mint az ellenfelét is. Ezeket a kortesnótákat aztán egy bizottság megbírálta, s a legjobbat meg is jutalmazták. Egyik alkalommal Biharból egy talpraesett fiatalember is bevitte magával a kortesnótáját. Valamelyik gróf Zichyvel állt szemben, az ő neve pedig Szunyogh volt. Megy a Szunyogh szamáron, Gróf Zichy meg határon. Jobb egy Szunyogh szamáron, Mint egy szamár határon! Jóízűt kacagva mondta el a szellemes nótát, amelyik abban a ciklusban a jutalmat megnyerte. Parlamenti szerepléseinek a legértékesebb eredménye volt a „Pest-Zimonyi vasút”69. Roppant küzdelmet kellett érte kifejtenie, mert a kormányban akkor egy Zichy gróf is miniszter volt, aki a Duna jobb partján akarta a vasutat építtetni a Balkánra. Magának a Balkánnal való összeköttetésnek is Szilády volt a kezdeményezője, ami élénk helyeslésre talált, csak azért kellett sokat küzdenie, hogy az út azt az irányt vegye, amelyen aztán fölépült. A dunántúli nagy Zichy uradalmak érdeke tette volna kívánatossá a vasutat, de a miniszter Zichy leplezte érdekeltségét, hanem azzal érvelt, hogy a Duna-Tisza közének már van egy vasútja: a Pest-Szeged közti vonal; így e térség nem élvezheti az előnyt a Duna jobb oldalával szemben, amelyiknek akkor még a Duna vonalával párhuzamosan vasútja nem volt. — Ezért a vasútért sokat kellett küzdenem, s amikor mégis az én indítványom győzött, ebbe a harcba Zichy miniszter bele is bukott, mégpedig szégyenletesen, mert rábizonyítottam, hogy a családi érdekeltségét elébe helyezte a köznek, s még a hatalmas Szabadkát is vasút nélkül hagyja, csakhogy a Zichy birtokok úthoz jussanak. Ezt írja ugyancsak Hoffer Endre barátjának Pestről (1873. február 10-én): „Igen sietve s röviden csak annyit írok, hogy a Zimony-Budapest új közvasútról szóló törvényjavaslatot e percben adta be a miniszter. Az irány nincs részletesen megállapítva, de az indoklásban egy helyen az mondatik: ezen vonal által az állampálya és Duna közötti közlekedési eszközökben igen szegény, talán az egész országban legszegényebb vidék érdekei fognak tetemesen előmozdíttatni. Azt hiszem, e passzus megnyugtathat bennünket egyelőre is, gondolhatjátok, hogy a többire is lesz figyelmem. Minthogy most már többet is szeretnék tudni, hát még amit egy beletekintésre láttam, írom. A törvény javaslat 4-5 §-a körül megbízatik a 69 A Budapest és Belgrád között megépült vasútról van szó. A Budapest és Kiskunhalas távolságon 1882-ben indult meg a vasúti közlekedés. 65
