Ván Benjámin: Szilády Áron élete - Thorma János Múzeum könyvei 35. (Kiskunhalas, 2012)
Szilády Áronról
mind van átitatva akár hazafiassággal, akár vallásos szellemmel; voltak soraikban olyanok is, akik a hatóságok felé mutatott arcát látták az alapítóknak; így, amikor az idők rossza múlni kezdett, a meghiggadás következett be, megbánták „nagylelkűségüket”, s úgy magyarázták az ajánlatukat, hogy abból ismét a saját rendelkezésük állandósága tűnt elő, s a birtok hasznának az átengedése nem is az egész haszonra vonatkozott, csak éppen egy tanszék költségét vállalták, de azt is megszorításokkal, de az egész haszonról s örök időkre, arra nem tudtak s nem is akartak emlékezni sem. Az alapítást kimondó eredeti jegyzőkönyv elveszett. Már a zavart keltők, mielőtt nyilvánosan fölléptek volna az alapítást kérő lelkész ellen, egyszerűen ellopták, s megsemmisítették. A közbirtokosság gyűléseiről vezetett jegyzőkönyvet nem őrizhette Szilády László, de birtokában volt annak másolata hitelesített példányban. Az agitáció megkezdődött az alapítást kimondó határozatok ellen, s lelkeden búj fogatok megbánásra indították a „könnyelmű” népet, majd vádolták azokat, akik ez iskoláért lelkesültek, fenyegetések hangzottak el azok ellen, akik a „nép vagyonából Csáki szalmáját akarnak csinálni.” Szomorú valóság, hogy az alapítást ellenzők a református közbirtokosok leggazdagabb embereiből állottak, akiknek pedig igazán fölösleges volt az a néhány hold osztatlan birtok messze a várostól, amelyiknek a haszna nélkül is gondtalanul megélhettek volna. A szegényebbek, akik talán rá lettek volna szorulva a néhány forint osztalékra, azok szívesen odaadták; nem bánták meg ajánlatukat, de a gazdagok nem tudtak belenyugodni abba, hogy lelkesedésük pillanatában egyéniségük ellen cselekedtek, s örök hasznukról lemondtak. A Páka-pör ebből a megbánásból eredt, s az alacsony önző indulatokból táplálkozott, ami aztán aljas hazugságokra, rágalmakra, izgatásra ragadtatta őket. Ha az ember az arányt fölállítja, akkor látja meg, hogy micsoda lernai59 mocsár volt ez a Páka-per. A közbirtokosság akkor még mintegy 80.000 hold osztatlan, Halas határában levő földnek volt a tulajdonosa, azonfelül a Mérges pusztának, ami 15.000 hold föld volt, s még Páka 1.300 holdjának, tehát kb. 100.000 hold osztatlan birtoktest fölött rendelkezett. A város lakossága 10.000-nél több alig lehetett, s mégis micsoda veszteség érte ezt a közbirtokosságot, hogy a református részből 1.000 hold földnek „örök időkre” elveszett a haszna, s abból olyan intézmény létesült, ami igazán a jövőnek, a művelődésnek kulturális áldásává lett. A katolikusság csak kacagott az egymást vádoló, tépő reformátusokon, miközben garasokon osztoztak, s verekedtek; hiszen az egész vagyonnak az ötödrésze sem illette őket, mert későbbi idők bevándorolt emberei voltak, akik a „váltságfizetés” után szürönköztek60 be pásztorokul, béresek gyanánt; s megtelepültek. Mert Halas őslakossága a reformáció idején 3 család kivételével reformátussá lett, s így a váltságot fizető lakosság mint református redemptus közbirtokosság szerepelt. Szilády László különben kemény, bátor egyéniség volt, aki nagy szellemi fölényével s mély megvetéssel tekintett az ellene lázongó urakra s gazdag „bánkódókra”, akik azt a könnyelmű s meggondolatlan cselekedetnek a kárát szenvedték. Nem kezdte újra az agitá- lást, nem magyarázgatta az iskola jelentőségét, mert hiszen tudta is, hogy azzal csak szarvat adna a háborgónak; hanem kemény egyéniségéből fakadó választ adott az aljas eszközökhöz nyúlt lázongóknak, s vállalta a pert, ami ugyan kezdeti állapotában őt már sírba vitte. (...) Hogy a nép széles rétege Szilády Lászlót igaznak tartotta, s tiszta, jó szándékú embernek, abból is látszik, hogy az urak s előkelő emberek szervezett összefogásával szemben fiát 59 A görög mitológiában Héraklésznek kellett a Lema város melletti mocsárban élő kilencfejű Hidrát elpusztítania. 60 Szivárogtak. 50
