Ván Benjámin: Szilády Áron élete - Thorma János Múzeum könyvei 35. (Kiskunhalas, 2012)
Szilády Áronról
választották meg Szász Károllyal szemben, pedig a Páka-per szennye már akkor kavargóit a közvéleményben, s fiával szemben is fölhasználták az apára szórt vádakat. A per lényege tehát az volt, hogy az alapítvánnyal odaajándékozott birtokot vissza akarták szerezni, mert megbánták a lelkesedésükben tett ígéretüket. Szilády Lászlónak nagy, szuggesztív ereje volt, s világos okfejtésével megértette a gymnasialis iskola jelentőségét, ami alkalmat nyújt a tanulni vágyó ifjúságnak az emelkedésre. Pákát csakugyan olyannak tekintették, mint a ráadást, vagy a nyomatékot. Távol is volt, a tulajdonosok sem ismerték, senki nem vágyódott ténylegesen birtokolni, mert az akkori időben a távolságok még valóságos távolságok voltak, s így belátták, hogy akkor válik igazán közkinccsé, valóságos tulajdonukká, ha az iskolára fordítják, melynek mindenki hasznát is veheti. (...) Szilády mögött a nép tömege bizalmával ott állt ugyan, de az urak összeköttetései már eleve a per megindulásánál annak a veszélyes lehetőségét megteremtették, hogy a per eldöntéséig az eredeti állapotot állítsák vissza. Roppant erőfeszítésébe került Sziládynak ez első döntés, ami az iskolában óriási zavart támasztott volna, mert a fejlesztéssel új tanszékeket állítottak föl, s azokra tanárokat választottak. Ha visszaállítják a per végleges befejezéséig az eredeti állapotot, s a pusztát azok kezelhetik, akik Szilády szándékának az elbuktatására szövetkeztek, olyan zavar támad, hogy még az eredeti, négyosztályú iskolát sem bírta volna fönntartani az egyház, nemhogy haladhatott volna a fejlődés útján. Ha Szilády Áronnak nem lett volna személyes hitele s valóságos tekintélye az akkori idők bírái, betűhöz s paragrafusban fönnakadt törvénykezői biztosan másként döntenek, mert ekkor még ez volt a jog világában az elv: Fiat iustitia, perdat mundus61. Azt nem mondhatta meg Szilády, hogy ez a szövegezés a hatalmi szándékok miatt történt, s azért volt nehéz megokolni a haszon örök átadását, mert a birtok tulajdona a közbirtokosok kezén maradt, s még akkor a katolikus redemptus birtokosság miatt is a tizen- hármas „bizottság” az egész Páka intézőtestülete, mint jogi képviselet, fönnállt s működött. Természetesen, ha az alapítást tevő eredeti jegyzőkönyv megvan, a helyzet más lett volna, de az elveszett, s a belőle készült kivonatnak is valami formai hibája volt. Tanúk egész sora bizonyította ugyan a fölajánlást, de paragrafusok csavarásához értőbbek a föltételhez kötöttséget állították, majd azt állították, hogy a végleges döntésre még ekkor nem ért meg a helyzet, hanem Szilády László elsiette a dolgot; előbb megszervezte, s betöltötte a tanári állásokat, mint ahogy a határozat véglegessé s jóváhagyottá vált. Megvolt minden adottság ahhoz, hogy ebből per legyen. Szilády László korai halála is az ellenfeleknek kedvezett. Mert ha tudott is mindent Szilády Áron, de mégis csak már másodkézből tudta, s meglapulhattak olyan emberek gyáván, akik a dolgokról tudtak, de igaz látásra, bizonyításra nem jelentkeztek; míg Szilády László életben maradása esetén a gyáváknak is nehezebb soruk lett volna, sunyin nem lapulhattak volna meg, s a szájhősök s a cselszövők megszégyenülhettek volna. Szilády Áronnak a pert elsősorban apja becsületéért is állani kellett. Különben is harcos egyéniség volt, aki soha nem kezdte a harcot, de állta. Igazsága tudata az amúgy is nagy szellemi erejű embert félelmessé tette. A jogban s perrendtartásban annyira benne volt, hogy ügyvédek bámulták meg jogi fejtegetéseit, s a törvényszéki tárgyalások alkalmával ügyvédek s bírák szinte csodálattal hallgatták jogi fejtegetéseit s megrázó érveléseit. A per folyamán érezhető volt, hogy később már nem is Pákáért folyik a harc, hanem politikai poronddá vált a törvényszéki tárgyalóterem, mert Szilády ellenfeleit már Szilády 61 Legyen igazság, még ha belepusztul is a világ! 51
