Ván Benjámin: Szilády Áron élete - Thorma János Múzeum könyvei 35. (Kiskunhalas, 2012)

Függelék

FÜGGELÉK Sütő József:163 Adalék Szilády életrajzához Amikor Szilády Áron a pesti Kossuth utcai lakását szeretetből átadta Kémery Dezső­nek, amit vagy 60 éven át bérletben tartott, Morell Gyula — Baby unokájának a vőlegénye — a bútorait a testőrségi palotába átszállította az ottani lakásába, a fönnmaradt leveleit, iratait, könyveit is elszállította oda, de hát csak összenyalábolva. Akkor már én nem voltam káplánja, de otthon éltem fölfüggesztetten, de naponként bejártam Sziládyhoz. Engem küldött föl az iratai, levelei összeszedésére. Ott találtam két Petőfi kéziratot. Az egyik Bacsó Jánoshoz írt levele volt, a másik pedig az a petíció, amit Szabadszállásról kikergetése után a kunszentmiklósi korcsmában írt egy kocsmai hitelkönyv hátuljából kitépett lapra. Ezeket Szilády közlés végett vitte föl Pestre magával, de hogy megbetegedett, a közlése elmaradt. De azt a két levelét, illetve kéziratát Petőfinek én mégis megmenthettem, aminek Szilády nagyon megörült. Bacsónak éppen a szabadszállási kudarcának a rugóit írja meg, s irtózatos szitkokkal becsméreli benne a papot, „Jancsi” principálisát, s olyan irtózatos gőggel beszél, hogy szinte megborzadtam tőle. Ezt az impressziómat el is mondtam Sziládynak, aki ezen jót mulatott, s nevetve beszélte el nekem Gyulai „Pali” véleményét a sógoráról, aki neki elmondta, hogy Petőfi elvi­selhetetlenül nehéz természetű, gőgös ember volt. Igazi barátja nem lehetett annak senki, csak hát hogy dicsekedhessenek a barátságával, hát eltűrték bántó természetét. Szombati József:164 Szilády Áronról A nagy Szilády Áronnal kapcsolatosan két igen nagy megtisztelő meglepetésben volt és van részem. Az első akkor volt, amikor már 18 éve fennálló üzletemet a templommal szemben való házba helyeztettem át. Akkor egyszer is bejött hozzám Kupa László egyházfi, s azt mondja nekem: — Szombati barátom, gyüjjön át, kéreti az Áronkám, nyiratkozni szeretne. Nem bírtam fölfogni először a szót, mert az öröm úgy elöntött, hogy azt hittem álmo­dom. Újra elmondattam vele. Kupa bácsi aztán megismétli: — Azt mondta az Áronka, hogy hívd át, csak nem kerüljük el ezt a családos embert. — Az „Áronkához”? — ütődtem meg a szón. El se tudtam képzelni, hogy a mi főpapunkat valaki Áronkának nevezi. (...) Ettől kezdve én nyírogattam azt a gyönyörű fejet úgy 30 esztendőn át. Én szebb szemű és szájú embert nem láttam soha! Mintha talán a megnyíló rózsának a kipattanása lett volna az ajka, olyan szép volt. És a vadgalamb búgásához hasonló volt a szava hozzám, amikor megszólított, lenyűgöző és felejthetetlen volt az. Olyan örömöm volt, hogy azt leírni nem tudom, mikor azt mondta: — Majd gondoljon velem Szombati barátom, hiszen látom minden alkalommal templomban van úgyis, ha szükségét látja a nyiratkozásnak. 163 Sütő József (1905-1995) középiskolai tanár, Kiskunhalas díszpolgára. 164 Szombati József (1872-1962) fodrász, dalszerző. A Thorma János Múzeumba számos visszaemlékezése került. Az itt közölt Sziládyval kapcsolatos emlékek változata a múzeum adattárában 11763-as számon található. 277

Next

/
Thumbnails
Contents