Ván Benjámin: Szilády Áron élete - Thorma János Múzeum könyvei 35. (Kiskunhalas, 2012)

Emlékeim Sziládyról

marasztani. Eddig is becsültem barátom a lelkesedéséért, de hogy ilyen embert választott barátjának, s hogy ennek is annyira a szíve szerinti, igazán örömmel nézek mindkettőjükre.

Ettől az időtől kezdve aztán én is úgy forgolódtam Szilády körül, mintha máris káplánja lettem volna. Gyuri barátom a teljes bizalmát élvezte, s kezdődő testi nyomorúságait is fölfedte előtte. Ha fáradt volt, vagy éppen kimerült, szívesen fogadta, hogy Gyuri megmasszírozza. Különösen a fején, nyakán, vállain esett jól neki a nyomkodás.

Vakációm idején naponta Gyurinál voltam s vele együtt Sziládynál is, aki igazi fesztelenséggel beszélgetett előttünk, s mondta el véleményét. Minthogy Gyuri barátom nagykőrösi ember volt, így gyakran beszélgette körösi diákkorának, majd káplánságának eseményeit. Bizony néha a „nagy” Filó Lajost olyan pőrére vetkőztette, hogy nem maradt rajta a szemünkben semmi becsülnivaló. Máskor az egyházi életünk nagy nyomorúságának az okairól beszélt.

— Az egyházi életünk romlása azzal kezdődött, hogy a papok szervezkedésükben kisiklottak a gyülekezetek markából, s meghozták azt a törvényt, amelyikben a nép a választás lezártával elvesztette a jogát papjával szemben, s beleszorultak a kötelezettségekbe. A választás menetét a hatalmaskodó esperesek irányítják legtöbbször úgy, hogy kegyeltjeik érdekében megzavarják a pártoskodásra mindig hajlamos nép józan eszét, ítélőképességét, s az egymásnak ugratott nép amire becsapódottságára ráeszmél, csak azt teheti, hogy egy életen át keserű kénytelenséggel hordja papja számára a lukmát86, s tűri a visszaélésben telhetetlenkedő papja uralmát, aki a felsősége kegyén át zavartalanul élvezi javadalmát, s csak arra vigyáz, hogy a fölsősége kegyét el ne veszítse. Ha a papnak kellő ideje volna, s az újraválasztása a néptől függene, akkor az élni vágyó pap a szolgálatban töltené idejét, népe sorsával, ügyével foglalkozna, s nem keresné a néptől idegen hatalom kegyét, ami ez esetben ki nem alakulhatott volna.

Máskor az emberről elmélkedett, amint hivatás nélkül megjátssza a papot.

— A papi élet hivatás nélkül a legfárasztóbb színészet. A színész néha király, máskor koldus szerepét játssza, s valamelyik szerepében önmaga igazi lényét élvezi. A színpadon kívül pedig emberré lehet, s így van pihenése is. De a pap játéka örökös, s a gőggel telített embernek kárhozást jelent az alázat alakítása, az élvszórónak a megtartóztatás, az uralkodni vágyónak az engedelmesség, a fösvénynek az alamizsnálkodás. Palástja alól nem mer kinyújtózkodni soha, s így még pihenése sincs, mert emberségét mindig zsugorodva éli.

Gyuri barátom akkor már eljegyzett vőlegény volt. Pecsétes levelek szinte naponként érkeztek, de még hazahívó táviratok is. A nagy vakáció idején én örömmel helyettesítettem, s így már III. éves teológus koromban többször prédikálhattam, Szilády beleegyezése mellett, amit nagyon boldogan végeztem. Akkor már sokat gyöngélkedett, s így nem hallgatott meg soha.

Egyszer is, amikor Gyuri barátom ismét hívó táviratot kapott, holott azelőtt egy héttel volt odahaza menyasszonya látogatásán, azt mondja Gyurinak: — Korán van ám barátom ez az örökös raportra járás. Később majd nem bír a ráhatalmasodó asszonnyal. Mert az asszo- nyi természet, ha megszimatolja a szeretetből táplálkozó gyöngédségeket, erőt vesz, s értelme fölött is átveszi az uralmat, s észre sem veszi, hogy a felesége fejével gondolkodik. A jó emberek örök sorsa ez barátom, ami ellen ugyan kár is rugdalóznia. Azért csak menjen hát, Béni barátunk majd helyettesíti.

86 Az egyháztagok által a lelkésznek évről évre fizetendő járandóság - elsősorban termény - neve, a Dunavidék némely részem, főleg Baranyában.

100