Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Lehóczki György–Raáb András: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
Schwarcz Mihály és felesége fakareskedelmi cég alkalmazottja volt. Nagyszüleink második gyermeke, Ilonka, Beck József textilkereskedö felesége lett. Gyermekei közül ketten is, Sándor és László szintén a fás szakmát választották, míg harmadik fiúk, Zoltán orvos lett. Idősebb lányuk, Anna, Dr Winter Dezsőné orvosfeleség volt, a fiatalabb lány, Lili pedig - aki később egy szövetkezet vezetője lett - Fenyvesi József borkereskedőhöz ment férjhez. A harmadik Schwarcz gyerek, Ferenc nagyapánkkal együtt vezette a halasi fakereskedést, majd apja halála után 1936-tól önállóan, mint a cég tukajdonosa folytatta, bár kegyeletből elhúnyt édesapja nevét a cégben tovább használta. Lánya, Lili apja foglalkozását folytatta és negyven évig a Faért majd Erdőért vállalatnál dolgozott, ahonnan irodavezetőként ment nyugdíjba. O a szintén halasi születésű Csanádi Károllyal kötött házasságot. A negyedik Schwarcz testvér, Helén a fakereskedő bácsalmási Rózsa Ede felesége lett. Mindkettőjüket Auschwitzban ölték meg. 1944-ben. Az ötödik testvér, Erzsénet Stem Mátyás textilkereskedővel házasodott. A legfiatalabb Károly szintén a családi hagyományt követve építő és tüzelőanyag kereskedést nyitott Halason. 1945-ben húnyt el Dachauban. Két fia, Iván és Pál eltértek a családi hagyománytól. Róluk a könyv más lapjain olvashatnak bővebben. Forrás: Csanádi Károlyné és Dr Várnai Pál Sofer Susman főrabbi 1828-ban született Pozsonyban. Héber neve: Eliezer volt. Felesége Unger Rozália volt. 1856 és 1886 között a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség főrabbija volt. A hitközség kegyeletes intézményeinek és jótékony egyleteinek alapítása legnagyobb részben az ő nevéhez fűződik. Nemcsak mint hitszónok, de mint zsidó tudós és tudományos író is, kor- és kartársai között az első helyek egyikét foglalta el, s ezen a téren az ország határain kívül is tekintélynek számított. 1886. közepétől megvált állásától, és a halálozásokról, esketésekről és születésekről szóló anyakönyveket Vári Szabó István polgármesternek adta át. Kiskunhalasról Paksra került, ahol kerületi főrabbi lett. 1902. október 10-én halt meg Pakson, a zsidóság legnagyobb ünnepének, az engesztelés napjának előestéjén. A halasi hitközség nagy küldöttséggel képviseltette magát a végtisztességen. Főbb munkái héber nyelven: Jalkut Eliezer (Eliezer gyűjteménye, a babilóniai és jeru- zsálemi talmud midrasaiból fejtegetéseiből szemelvények magyarázatokkal), 2 kötet.; Jalkut Eliezer (a Zsoltárok könyvéből írásmagyarázatos szemelvények); Dameszek Eliezer (Da- maszkusi Eliezer, a Tóra fejezetei szerint rendezett midras-gyűjtemény); Meléoh Ketoresz 282
