Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Lehóczki György–Raáb András: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
(Illatszerek tára cím alatt adták ki halála után a tisztelői templomi- és gyászbeszédeinek válogatott gyűjteményét.) Forrás: Kis-Kun-Halas I. évf. 11. sz. 1886. március 14. és 23. sz. 1886. június 6.; Kiskun- Halas Helyi Értesítője II. évf. 42. sz. 1902. október 15.; Nagy Szeder István: Kiskun-Halas Város Története Oklevéltárral III. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének története. Kiskunhalas, 1936. 110.; Paksi Polgármesteri Hivatali. 7-/2000. Dr. Steiner Ignác főorvos 1886. október 16-án született Nyitrapereszlényen. Édesanyja. Rozenfeld Regina. Középiskoláit Nyitrán, az egyetemet Budapesten végezte 1910-ben. Pályafutását az I.sz. Belklinikán kezdte. Tószegen községi orvos volt 2 évig, majd a posta- és gyermekmenhely orvosa és a Délpestmegyei Fiók Orvos Szövetség választmányi tagja. Az első világháborúban főorvosként szolgált. Kitüntetései: koronás arany érdemkereszt (kétszer), Signum Laudis bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Felesége Frischmann Aurélia volt. Házasságukból egy gyermek született. Az 1920-as évektől Kiskunhalason élt és praktizált. 1944. június 16-án deportálták, és 1945. június 26- án tért haza. Orvosi teendői mellett példásan vezette a helyi hitközség életét. 1961. október 15-én 75. születés- Dr. Steiner Ignác napja alkalmából ünnepélyesen gratuláltak az arany diplomás főorvosnak. Köszöntötte őt dr. Schindler József szegedi főrabbi, Práger Sándor, dr. Kálmán József, Grósz Ferenc és az ifjúság nevében Ádám Anikó. A Magyar Izraeliták Országos Képviselete átiratban tolmácsolta a magyar zsidóság őszinte háláját. Az 50-es évektől egészen nyugdíjazásáig a Szakorvosi Rendelő szakfőorvosaként dolgozott. Az élők sorából 1966. december 6-án távozott el és a kiskunhalasi izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Irodalom: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Általános Ismertetője és Címtára. II. Bp., 1930.23.; Práger Sándor tudósítása Új Élet 1961.; Kiskunhalasi Levéltár 11959/1947. Stern Ábrahám tanár, iskolaigazgató 1855. június 25-énKiskunhalason, Stem Lőrinc bolttulajdonos és Grósz Katalin fiaként. Középiskoláit Kiskunhalason, az egyetemet Budapesten végezte, ahol történelem-földrajz szakos tanári képesítést nyert. 1878-ban Szilády Áron ajánlatára a halasi református gimnáziumba választották meg segédtanámak. Itt a történelmet és a francia nyelvet tanította 1881- ig, amikor is Budapesten az izraelita hitközség fiúiskolájának igazgatója lett. 1896-ban az általa megszervezett polgári fiúiskolában lett ugyancsak igazgató. 1906-tól 1918-ig elnöke volt az Országos Izraelita Tanítóegyesületének, és szerkesztette ennek közlönyét, az Izraelita Tanügyi Értesítőt. Mind ebben, mind a Magyar Zsidó Szemle című folyóiratban sok értékes dolgozata jelent meg. Ötvenéves működése után 1928-ban vonult nyugalomba. Egyik kartársával, az ugyancsak halasi születésű Schön Dávid vallástanárral együtt több hittankönyvet írt. Revizora volt az 1929-ben megj elent Magyar Zsidó Lexikonnak. Jelentősebb művei: Izrael története, 2 kötet. 1901; Héber nyelvtan; Szemelvények a zsoltárokból; Szemelvények a próféktáktól.; Emlékek és élmények. Budapest, 1934. 283
