Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Bereznai Zsuzsanna: Adatok a kiskunhalasi zsidó folklórhoz
előzőleg odaajándékozta... gyönyörű haját. Örök hűséget esküdtek egymásnak, a férfiak elmondták imáikat és az esküvő után mint férj és feleség ismét készülődhettek az útra.14 A régi magyarországi zsidó lakodalmi leírások között fennmaradt a Szabolcs megyei leveleki mennyegző leírása,1' mely a 18. századi chaszidok misztikus világát villantja fel: A leveleki mennyegzőn népes vendégsereg gyűlt össze: 300 zsidó, akik asszonyaikat is elhozták. A falu végén, kertben volt megterítve a nagy asztal, mellette ült a menyasszony és a vőlegény, az asztalfőn pedig a káliói rebe. Hat klezmer (zsidó muzsikus) szórakoztatta a násznépet. Két marsalik (a zsidó lakodalom bohóca) is versengett a jókedvcsinálásban. Az ő feladatuk volt a vőlegény és a menyasszony megéneklése. Ezután kezdődhetett a lakoma. A lakodalmi micvatáncban zsebkendővégről forgatták meg az asszonyokat. Miután a klezmerek hegedűi elhalkultak, a két marsalik kihirdette a nászajándékot. Az étkezés után áldomásmondás következett: a kállói rebe mindegyik kezében egy boros serleggel, dallamos hangon énekelni kezdte az ősrégi héber költeményt: Deváj hoszér Vegám chorajn Vesz illém Besirjorajn... Az imádság után fáklyát gyújtottak az ünnepi asztal fölött, a társaság csoportokra oszlott, a násznép nagy része haza készült. Némelyek a klezmerekkel egy lúgosba vonultak és rázendítették a híres nótát: Szól a kakas már, Majd negvirrad már. Ha az Isten neked rendelt, Tied leszek már... A rebe az ő szűkebb környezetével egyedül maradt a kertben. Majd egy pléhtányérra szeszt öntöttek és meggyújtották... hosszú kanalakkal nyúltak belé olykor és mertek az égő szeszből... nagy füstfellegek szállottak fel a pipákból és mély csendességben várták a rebe szavát: elkezdődött a mese... A lakodalomban való mesélés igen régi hagyomány. Nagykárolyban a 20. század első éveiben a több napig tartó haszid lakodalmakban is meséléssel múlatták az időt. 19. századi leírást is találhatunk alföldi zsidó lakodalomról. Ágai Adolf zsidó mennyegző falun16 című írásában gyermekkori élményeit eleveníti fel, melyek színhelye Jankovácz (Jánoshalma), Pécel, Nagyabony, Nagykőrös és Pest volt: Eliah házának udvarán sátoros lakodalom van. A sátor alatt van megterítve: sült és főtt pontyok, csukák, pulykapecsenye, libasült várják a násznépet. A lakoma után a község bohóca elkezdi a mókát. Chajem belisztezte a haját, belisztezte az arczát, belisztezte a kezeit. Fején szakajtó van, baljában seprő. Nagy lepedőt húzott magára, melyet telhetőleg királyi redőkbe igyekszik drappírozni, mert királyt ábrázol, mégpedig nem mást, mint Dávid királyt. Ártatlan paródiájának egy rozzant hárfával kölcsönöz nagyobb élet, ennek kétes accordjaihoz általános nevetés között valami tréfás románcot énekelve, melyben a szerelmes rebeczennek (papnénak) s a hamis bachurnak (papjelöltnek) nagy szerepjut... A 20. század első felének alföldi zsidó lakodalmi szokásaiból elsősorban saját néprajzi gyűjtéseim alapján szeretnék bepillantást adni. E dolgozat keretén belül nem célunk a lakodalmi szokássor teljes bemutatása, itt csupán a vallási előírásoknak megfelelő, liturgikus gyakorlatokhoz kapcsolódó folklór jellegű, kitüntetett szereppel bíró szokásokat, s a szokásokhoz fűződő hiedelmeket szeretném ismertetni és értelmezni. 256
