Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Somodi Henrietta: A kiskunhalasi zsinagóga kegytárgyai
befolyásra tett szert a zsidógyülöletéről ismert Hámán főminiszter, aki elhatározta, hogy kiírtja a Perzsiában élő zsidóságot, mivel egy Mordecháj nevű zsidó férfi megsértette. Ezt bepanaszolta Ahasvéros királynak, hogy a zsidók csak kárt okoznak a birodalomnak, ezért ki kell őket irtani. A király hitt bizalmasának, és a terv végrehajtását megengedte. A gyilkos tervet azonban meghiúsította a zsidó származású Eszter és nagybátyja Mordecháj, aki egyszer már megmentette a király életét. Ők bizonyították be a királynak, hogy Hámán vádaskodásai hazugok. Hámánt és fiait a király felakasztatta, a zsidók pedig Susában, a birodalom fővárosában ünnepelhették szabadulásukat. Ezért is nevezik ezt a napot „Susán Purim”- nak. Az esemény pontos dátuma körül némi bizonytalanság van, de valószínűleg az Eszter könyvében leírt történések, i.e. 450 körül történhettek. Az ünnep legjellemzőbbje, hogy az ünnep előestéjén felolvassák az Észter-tekercset, vagy más néven Megilát. Mind a nők, mind a férfiak kötelesek meghallgatni a Megilá felolvasását. A bölcsek hét parancsot rendeltek el az ünnepre, többek között az ajándékok küldését és adását a szegényeknek. Amikor a zsinagógákban felolvassák az ünnepen Észter-tekercsét, Hámán nevének hallatán megengedett dolog zajongani, vagy lábbal dobogni. A Megilá különlegessége az, hogy a Tórán kívül ezt a tekercset is pergamenből, különlegesen készített bőrből készült tekercsre írták. Az érdekessége az, hogy a Tórával ellentétben csak az egyik vége van a rúdra feltekerve. A Biblia könyvei közül ilyen módon készült és terjedt el a Rúth könyve, az Énekek éneke, a Jeremiás siralmai, a Prédikátor könyve, a Kohelet és az Eszter könyve. így ezeket összefoglalóan „Hámes megillot”-nak, öt tekercsnek nevezzük. A kiskunhalasi hitközség tulajdonában is találunk egy ilyen Megilá Esztert, amely hagyományosan egy rúdra van tekerve. A tekercs az 1920-as 30-as években kerülhetett a hitközséghez, valamely egykori tag adományaként. A szöveget igen gazdagon díszített iniciálé, és a történetre jellemző szimbolikus ábrázolás fog közre. A tekercset napjainkban is használja a hitközség. Talmudi idők óla a. Purim az egyetlen olyan ünnep, amelyen a mértéktelen ivás korlátozását fel lehet rúgni. A Bölcsek azt mondják: „addig kell inni, amíg nem tudunk különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között ’’(Megilá 75.) Továbbá sok közösségben elterjedt szokás Purimkor maskarába bújni, ezek a szokások még mélyebben hordozzák az ünnep tartalmát. A következő és utolsó ünnep, amelyről részletesen szólok a Peszáh. A hitközség használatában találjuk azt a nagyobb méretű széder tálat, amely többek között az ünnep lényegét adja. A Peszáh, vagy zsidó húsvét az Egyiptomból való szabadulás emlékét őrzi. Felidézi azt, hogy Izrael gyermekei a több mint két évszázados egyiptomi rabság után mintegy 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A történetet Mózes második fejezetében találjuk, amelyből megismerjük Izrael elnyomását és szenvedését, Mózes és Áron isteni küldetését, a nép megszabadításáért végzett fáradhatatlan tevékenységüket, az egyiptomi fáraó csökönyös kérlelhetetlenségét, majd az Isten rendelte katasztrófák sorozatát, a fáraó megváltozását, és az izraeliták menekülését. Ez az esemény a zsidó történelem epicentruma, mert ebben kristályosodik ki a zsidó nemzeti azonosság, ezáltal született meg a zsidóság, mint szabad nép, és az egyiptomi szolgaság tanulságainak szilárd alapjáról szökkentek szárba a zsidó hit és etika jelentős fogalmai. A Tóra a kovásztalan kenyér ünnepének nevezi, a legfontosabb megkülönböztető jegyét határozva meg ezzel. A Peszáhnak a mező- gazdaságban is van szerepe, a korai aratás idejét jelzi Izrael földjén. Az árpa aratásának kezdetét a Peszáh második napján hozott különleges omeráldozattól számították. A Peszáh szó elkerülést jelent, amelynek első kettő és utolsó két napja a tényleges ünnepnap. Az ünnep különleges vonása a kovásztalan kenyér fogyasztása, és minden kovászos étel - chámec - evésének és birtoklásának szigorú tilalma. A hagyományt szigorúan őrző helyeken, az ünnep 200
